A szeptemberi, belgrádi olimpiai kvalifikációs birkózó-világbajnokság kötöttfogású 87 kilós döntőjében súlyos bírói tévedés miatt alulmaradt Losonczi Dávidot utólag világbajnoknak kiáltotta ki a nemzetközi szövetség (UWW).
A magyar szövetség (MBSZ) hétfői tájékoztatásában emlékeztetett: Losonczit a döntőben egyértelmű tusgyőzelemtől fosztották meg, a szőnyegen a török Ali Cengizt 8-7-tel hirdették ki győztesnek. Az MBSZ azonban úgy határozott, minden lehetséges sportdiplomáciai lépést megtesz, mert Cengiz a szőnyegen kétvállra került.
Az MBSZ hivatalos felülvizsgálati kérelemmel folyamodott az UWW illetékes testülete felé, hogy szakmailag állapítsa meg: súlyosan hibás bírói döntés született. A sportág jelenlegi szabályrendszerében nem létezik az óvás fogalma, így az eredmény megváltoztatására kevés esély mutatkozott, ennek ellenére az MBSZ mindent megtett a jogorvoslat érdekében.
Hétfőn végül Nenad Lalovic, az UWW szerb elnöke hivatalos levélben értesítette Németh Szilárdot, az MBSZ elnökét, hogy Losonczi is világbajnok.
“Az elnökség elismerte, hogy súlyos bírói hiba történt, és megváltoztatta a mérkőzés eredményét. Az alapos szakértői elemzés megállapította, hogy a birkózás jelenlegi szabályai szerint a vezetőbíró által jelzett tust a szőnyegelnöknek meg kellett volna erősítenie. Tekintettel a fentiekre, az UWW elnöksége kivételes és egyedi döntés alapján ebben a kategóriában két aranyérmet ítél meg, így Losonczi Dávid is világbajnok 2023-ban kötöttfogásban a 87 kg súlycsoportban. Mivel ebben a kategóriában a végső helyezés módosul, ennek megfelelően a vonatkozó világranglista-pontokat Losonczi Dávid is megkapja”
– áll az UWW állásfoglalásában.
Losonczi elmondta, ő is még csak pár órája értesült a hírről, de így is megkönnyezte.
“Elégtételnek érzem a döntést, mérhetetlenül boldog vagyok, hogy az igazság utat tört magának. Akkor még nem mondhattam senkinek, örülök, hogy végre beszélhetek róla. Az igazság az, nehéz felfogni, ami történt, hihetetlen kimondani, hogy világbajnok vagyok. Persze, teljesen más így, mintha a szőnyegen lettem volna, és körbe futhatok a magyar zászlóval a győzelmemet ünnepelve. A himnuszról nem is beszélve, de sebaj, majd az olimpián”
– tekintett előre a jövő nyári, párizsi játékokra a sportoló.
Németh Szilárd, az MBSZ elnöke kiemelte, hatalmas öröm ez a döntés az egész magyar birkózócsalád és a magyar sport számára is, s egyben unikum a sportágban, hiszen a jelenleg érvényben lévő szabályok nem adnak lehetőséget a szőnyegen született eredmény megváltoztatására.
“Az UWW azonban mégis a fair play szempontját tartotta előbbrevalónak, így Losonczi Dávid megérdemelten állhat fel a képzeletbeli dobogó legfelső fokára a 87 kilogrammosok mezőnyében a belgrádi olimpiai kvalifikációs világbajnokságot követően. Hiszem, hogy a legjobb helyre kerül az aranyérem, hiszen Losonczi Dávid az ezüstérem átvételekor is megmutatta: emelt fővel lehet veszíteni úgy is, ha tudjuk, valójában mi győztünk. Tehetséges fiatal birkózónk azóta is csak arra készül, hogy 2024-ben a párizsi olimpián felálljon a dobogó legfelső fokára, és a helyszínen hallgassa meg a magyar himnuszt”
– jelentette ki az elnök.
Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, az UWW elnökségi tagja – aki a magyar szövetség közlése alapján “rengeteget dolgozott a háttérben a sikerért” –, úgy értékelt: kivételes döntés született pénteken, amelynek során az UWW elnöksége bebizonyította, hogy a sportolók érdeke és a tisztességes verseny fontosabb a hibák rejtegetésénél és a felelősség elhárításánál.
“Salamoni döntés született Dávid aranyéremmel történő díjazásával, hiszen a teremben és a világon is mindenki látta, hogy győzelmet aratott a vb-döntőben. Ám ennek nagyon nehéz érvényt szerezni, hiszen a szabályok szerint nincs hivatalos mód és eszköz a szőnyegen született eredmény megváltoztatására. Ez a döntés újabb bizonyítéka a sportág végleges megtisztulásának, annak a hosszú és rögös útnak, amelyet a 2013-as időszak óta a sportág Nenad Lalovics vezetésével megtett”
– fogalmazott a magyar sportvezető.
Az MBSZ híre kiemelte, a sportág történetében szinte alig volt hasonló döntésre példa, az óvás intézményének 1997-es megszüntetése óta ez az első ilyen eset.
Fotó: MBSZ/Róth Tamás
