A futball világában nem érhet nagyobb megtiszteltetés egy játékost, ha az aktuális szövetségi kapitány bizalmat szavaz számára, és magára öltheti a címeres mezt. Még nagyobb elismerést jelent, ha az adott mérkőzés, amelyen pályára lép egy profi futballista, az nem holmi barátságos lötyögés, hanem vérre menő tétmérkőzés. Sajnos ezen élményeket évek óta nem élhette át Debrecenben futballozó játékos. Viszont jó néhányan már igen, és remélhetőleg a jövőben is lesznek hasonlóan tehetséges focistái a Lokinak.
214. Ennyiszer lépett pályára a DVSC-ből behívott futballista a magyar válogatottban. Dombi Tibor kapott lehetőséget a legtöbbször, 24 alkalommal. Ezen találkozók alatt többnyire lecserélték őt, de egy gólt így is összehozott Szlovénia ellen egy barátságos mérkőzésen:
Dombi három olimpiai csoportmérkőzésen is játszott, Nigéria, Japán és Brazília ellen. Sok sikere nem volt az 1996-os olimpiai csapatnak, hiszen nulla ponttal, utolsóként búcsúzott a tornától.
Madar Csaba, aki szintén a Loki játékosa volt ebben az időszakban, kétszer is eredményes volt Atlantában. Az első gólját a braziloknak fejelte, amelyen 3-1-re kaptunk ki. Itt látható a teljes mérkőzés, a gólhoz 1:04-hez kell tekerni.
Majd Japán ellen kétszer is vezettünk, de a legvégén kikaptunk. Itt is betalált Madar a 49. percben. Sándor Tamás pedig a meccs elején, a harmadik minutumban szerezte meg a vezetést a magyar csapatnak.
Hozzá kell tenni, hogy az olimpiai találkozók nem számítanak bele sem a válogatott, sem a gólok statisztikájába, mert minden nemzet csapata csak 23 év alattiakat vihetett a tornára, így ezek gyakorlatilag utánpótlás-mérkőzésnek felelnek meg. Ez persze nem von le semmit a két Loki-játékos góljainak érdeméből. Sándor Tamás később 11 válogatottságig jutott, ebből 9-re a DVSC játékosaként hívták be.
Az atlantai olimpiai csapatnak tagja volt Szatmári Csaba is, és az akkor szintén a DVSC-ben játszó Pető Zoltán volt a csapatkapitánya. Pető már nem Loki-játékosként az A-válogatottban 2000-ben mutatkozott be, és 2006-ig kilenc alkalommal játszott a nemzeti tizenegyben.
A második legtöbb Loki-válogatottsággal rendelkező játékos Varga József, aki kilenc év alatt 34 alkalommal játszhatott meggypiros mezben, s ebből 23-szor Debrecenből utazott a nemzeti csapathoz. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Böőr Zoltán állhat fel, a maga 17 válogatottságával, amelyen egy Eb-selejtezős gólig jutott San Marino ellen. Ezen a 214 mérkőzésen összesen hat Loki-gól született, melyekből Kerekes Zsombor vállalt kettőt. Egyet a franciák elleni barátságos mérkőzésen, egyet pedig Észtország kapujába. Ferenczi István is egy barátságos meccsen volt eredményes, Antigua és Barbuda válogatottjának vette be a kapuját. Az utolsó gólszerzőnkre pedig biztosan sokan emlékeznek, ő volt Rudolf Gergely. A gólját pedig Svédországnak lőtte az utolsó percben, amellyel megnyertük a találkozót. Érdemes felidézni, ahogyan érkezett a dráma a végén.
A legutóbbi DVSC-játékos, akit behívtak a válogatottba, az Ferenczi János volt. A Loki hátvédje a 2019. szeptember 25-én egy Montenegró elleni barátságos meccsen pályára is lépett, a 61. percben cserélte be Marco Rossi.
Szintén a Lokiban játszott még Varga Kevin is, amikor először válogatott lett. 2018. június 9-én Ausztrália ellen (1-2) kapott 6 perc plusz hosszabbítást, majd miután 2020 őszén elvitte a török Kasimpasa, egyre több lehetőséget kap a válogatottban. Már az első gólját is megszerezte a Törökország elleni Nemzetek ligája mérkőzésen.
Varga Kevin ott volt az idénre halasztott Európa-bajnokságon, és pályára is lépett Portugália és Németország ellen is néhány percre.
Ugyan nem a DVSC játékosaként lépett pályára válogatott meccsei nagy részén, de Loki-nevelés, ezért mindenképpen kiemelendő Dzsudzsák Balázs neve. Egy mérkőzésre van, hogy megdöntse Király Gábor pályára lépési rekordját a válogatottban. Marco Rossi viszont a média és a politika nyomására sem küldött egyelőre meghívót a veterán középpályásnak, hiába jegyezte meg például Supka Attila is, hogy Dzsudzsák tudna most segíteni a nemzeti csapaton. Dzsudzsák a 108 válogatottsága alatt 20 alkalommal volt eredményes a címeres mezben. Idézzünk fel csak két meccset, amely biztos, hogy minden magyar futballrajongónak libabőrt okoz talán még most is. Az első ilyen pillanat, amikor Balázs szabadrúgásgóljával egyenlítettünk 2014-ben Románia ellen:
https://youtu.be/FRVajfZ3A9o
A másik emlékezetes esemény a 2016-s Eb-n Portugáliának lőtt duplája, amely kellett a mieink csoportelsőségéhez. Ezeket a találkozókat, aki látta, az sohasem felejti el.
https://youtu.be/rvFW_0KQCQU
Abban az esetben, ha Dzsudzsák nem nyújtana már válogatott szintet, vagy csak Marco Rossi nem szeretné behívni, valószínűleg akkor sem kérdés, hogy ő lesz-e az új válogatottsági rekorder 109 pályára lépéssel. Valahogy elképzelhetetlennek tűnik, hogy ne kapna legalább egy búcsúmeccset.
Viszont más játékosunk nem igazán közelítette meg az utóbbi években ezt a szintet. Jelenleg több utánpótlás válogatottunk is van, a legmagasabb korosztályban például Bárány Donát és Baráth Péter szerepel. Ők az U 21-es csapatban játszottak a legutóbb Lengyelország és Németország fiataljai ellen. Az alattuk lévő korosztályosok között is akad több olyan fiatal, aki rendszeresen kap meghívót, de a felnőtteknél sajnos senki. Dzsudzsák mellett talán még a góllövőlistát vezető Ugrai lehet esélyes, ha egyszer végre stabilan tudná a jobbik arcát mutatni. Az elkövetkezendő években pedig, ha a klub kötelékében maradnak és nem lassul le a fejlődésük, akkor az említett Bárány és Baráth mellett Bényei, Kusnyír és Bévárdi lehet talán esélyes válogatott meghívóra.
A lehetőség adott minden DVSC játékos és akadémista számára, hogy kopogtasson a válogatott ajtaján és tovább öregbítse a klub hírnevét. A Loki-szurkolók sem lennének szomorúak, ha végre valaki ismét olyan szinten játszana a csapatban, hogy megérdemelje a behívót.
