Furcsán nézünk itt, Debrecenben azokra, akiknek szíve nem a Lokiért dobog. Hogy képesek egy másik város csapatának szurkolni? Ráadásul az ország egyszerre legnépszerűbb és leggyűlöltebb klubjának?
A Loki-szurkolóknak finoman szólva sem a szíve csücske a Ferencváros. A két klub közötti ellentét a 90-es években kezdett eldurvulni, volt ebben debreceni részről némi sértettség és kisebbrendűségi érzés, a fővárosiak felől pedig túlzott gőg és beképzeltség. Aztán a Loki 2005-től szárnyalni kezdett, a Fradi meg a másodosztályba száműzetett. A jelenkor ismét a Ferencvárosé, a kilencedik kerületi csapat kimagaslik az NB I-ből, a Lokinál pedig elsődleges cél a bent maradás. Na, de miért szurkol valaki a zöld-fehéreknek? Megkérdeztünk egy hajdúsági Fradi-drukkert.
Zoltán lelkészként dolgozik, emellett tanít egy debreceni gimnáziumban. Most pedig arról mesélt nekünk, hogy miért szurkol a Ferencvárosnak, annak ellenére, hogy debreceni születésű, és sok DVSC-meccsen szurkolt a csapatnak a B-szektorból is. Elmondja, hogy hogyan tud fradistaként szimpatizálni a Debrecennel, érték-e atrocitások a klubja szeretete miatt, illetve mi a véleménye a jelenlegi Ferencvárosról, és mire számít az idei szezonban csapatától.
Mióta szurkolsz a Ferencvárosnak?
Amióta az eszemet tudom. Az édesapámtól kaptam ezt az „örökséget”. A legkorábbi futballal kapcsolatos élményem az az 1994-es világbajnokság, amelyet együtt nézett az egész család. A Ferencvároshoz kötődő pedig az 1995/1996-os Bl-be jutás, és az azt követő csoportkör.
Hogyan alakult ki a fővárosi csapat iránti szereteted?
Édesapám Sárospatakon született, és ha az ember egy kisebb településen él, ahol nincs meghatározó csapat, akkor választ magának egy nagy klubot, ő, bár elsőre név alapján nem a Fradit választotta, de később megértve, mit jelent a Ferencváros, csatlakozott a többséghez. Itt Debrecenben, ahol van igazán nagy csapat, nem veszik olyan egyértelműnek a zöld-fehérekhez való kötődésemet. És ezekre a kérdésekre ilyenkor elmondhatom, hogy mit jelent nekem a Fradi.
Én szinteket különböztetek meg a szurkolásban, nem megbántva más csapatot vagy szurkolóit, de szerintem egy Siófoknak, Diósgyőrnek vagy akár a Debrecennek szurkolni egy másik szint, mint a Fradinak. A Ferencváros nem egy városnak és nem egy kerületnek a csapata, hanem egy nemzeté. Nemrégiben volt például Topolyán a stadionavatás, az ő címerük ugye kísértetiesen hasonlít a Fradi címerhez, és az elnökük is elmondta korábban, hogy ez a hasonlóság azért van, mert a határon túli magyaroknak a Ferencváros egy nemzeti szimbólum.
A másik nagyon fontos szempont pedig a kommunizmus terhei alatti léte a Fradinak. Az elmúlt század két legnagyobb nehézségében való helytállás, Trianon után a határon túli magyarokkal való összekapcsolódás és a kommunizmusban vállalt „rendszerellenesség” (aminek következtében el is vették a klub színeit, nevét, címerét) tette a Fradit azzá, ami. Az is szimbolikus, hogy az 1956-os forradalom idején szerezte vissza a klub a nevét és a címerét. Ma már alapvetően a fociszurkolók hasonló érzelműek Magyarországon, és hasonló értékrendűek és gondolkodásúak (azokról beszélek, akik kijárnak a stadionokba és szurkolnak a csapatuknak), azért ezek mégis a Fradinál maradtak meg, mint elsőszámú képviselője a nemzetnek.
Hogyan viszonyulsz a DVSC-hez? Jársz-e a meccseikre?
Ha ezt Ferencváros-szurkolók olvassák, akkor biztos nagyon furcsának találják, de sokkal több Debrecen-meccsen voltam kint és buzdítottam a helyszínen a csapatot, mint a Fradit. Ennek nyilván a idő és a távolság a legfőbb oka, hiszen Budapest azért nem kevés kilométerre van. Már édesapám is többször kivitt Loki-meccsekre gyermekkoromban. Biztos vannak, akik most azt gondolják, hogy milyen gusztustalan dolog mindkét csapatért szurkolni, de szerintem ha valaki Ferencváros szurkoló, az egy olyan értékrendet is hordoz, amelyben nincs benne az a fajta gyűlölet és ellenségeskedés, amit sokan feltételeznek. Nyilván van egy másik fajta ismert szegmense is a szurkolói csoportoknak, de az minden más csapat szurkolótáborában felfedezhető.
Egyébként a régi Oláh Gábor utcai stadionra szívesebben emlékszem vissza, olyan jó volt a hangulata, körülvettek a Nagyerdő fái, ahogy azt a régi Loki is megénekli:
Rendszeresen jártam a B-középbe is, sok Debrecen-szurkoló barátom van, általában velük mentem, de családdal is jártunk, velük pedig az ülőhelyes szektorokba leginkább.
Ha idelátogat a Ferencváros, akkor hazai vagy vendég szektorban foglalsz helyet?
Mindegyikre volt már példa, akkor a hazaiban voltam, amikor ez a szurkolói kártyás rendszer volt, mert akkor nem tudtam a vendégszektorba jegyet vásárolni, de ebben az esetben nem a B-középben természetesen. Illetve többször voltam már a vendégszektorban is a ferencvárosiakkal. Meg olyan is, amikor az egyik legjobb barátommal mentem, ő a hazaiba, én a vendégbe, aztán a mérkőzés végén találkoztunk.
Milyen gyakran jársz Fradi-meccsekre?
Nagyon ritkán. Lelkész vagyok, így többnyire a hétvégéim is be vannak táblázva, nagyjából évente egy-két alkalommal. Van egy nagyon kedves emlékem, amikor az egyik barátommal, aki szintén lelkész és szintén Fradista, vele elutaztunk Budapestre, egy hétvégére, és a Ferencváros összes szakosztályának, összes korosztályának meccsére elmentünk, amire csak tudtunk. Majd a hét zárásaként mentünk Pécsre, hiszen akkor ott vendégeskedett a felnőtt futballcsapat.
Vannak Debrecenben más zöld-fehéreknek szurkoló barátaid is?
Vannak néhányan, de nem kapcsolódunk szorosan egymáshoz, pont emiatt, hogy én a gyakorlatban nem tudok rendszeresen részt venni az eseményeken, nem vagyok tagja szurkolói csoportoknak sem, de tudunk egymásról.
Értek-e atrocitások amiatt, hogy Fradi-drukker vagy?
Soha nem értettem, hogy miért gyűlöli valaki debreceniként a Fradit, és azt sem értettem, amikor a debreceniek gyűlöletét látva a fradisták is elkezdték ellenségként kezelni a Debrecent és a szurkolóikat utálni. Rivalizáljanak a városok egymás ellen egészséges módon, de a Fradi nem egy várost képvisel, sokkal több annál.
Verbálisan az iskolában sokszor gúny tárgya volt, hogy miért a Ferencvárosnak szurkolok, ezt akkoriban nem értették. Azon kívül egy alkalom jut talán az eszembe, amikor ide jött a Fradi, és megdobáltak minket a „tyúkketrecben”, mi csak így hívtuk az Oláh Gáboron lévő vendégszektort, mert látni alig lehetett a sok dróthálón keresztül. De ez meg hozzátartozik egy ilyen meccshez, amíg nem sérül meg senki. Hála Istennek, ma már ilyenekről sem nagyon hallunk. Sokat változott a szurkolói kultúra, pozitív irányban. Úgy érzem, hogy ebben szerepet játszott a politika is, amikor ellenszélben kénytelenek voltak jobban összefogni a szurkolói csoportok a 2000-es évek közepén, és felismerték egymásban a testvért a nemzeti érzelmek, hazaszeretet, igazságra törekvés mentén.
Hogyan élted Zsóri Dániel Puskás-díjas gólját, amikor a Loki 2-1-re verte a Fradit a Nagyerdei Stadionban?
Azon a meccsen pont a hazai szektorban voltam édesapámmal, a VIP-páholytól balra, remek szögből láthattam a találatot. Azt mondtam, hogy ilyen góllal nem szégyen kikapni, már a találat után sejtettem, hogy ez be fog vonulni a történelemkönyvekbe.
Zsóri Dániel ollózós csodagóljával verte a Loki a Ferencvárost
Egy bő évtizede a mostanihoz képest szinte teljesen ellentétesek voltak a DVSC és Ferencváros eredményei, hogyan élted meg ezt akkor, amikor itt igazán futball-láz volt?
Nekem mindig is az volt az álmom, hogy első a Fradi, második a DVSC a bajnokságban. Sokat változott egy évtized alatt mindkét csapat, és az ő helyzetük. Annak idején elutaztam Budapestre, amikor a Loki a BL-csoportkörért játszott a Levszki Szófiával, meg az előtte lévő meccseket is végig követtem a stadionból. Az viszont nagyon zavart, amikor azokban az időkben a Fradi egyfolytában kikapni járt Debrecenbe. Sajnos megtette hatását, amikor 2006-ban a Fradit, azóta jogilag is elítélt, törvénytelen módon kizárták.
Viszont az a Loki annyira magával ragadó volt, olyan szívvel játszott, amellyel senki sem tudta az országban felvenni a versenyt. A meccsek teljes egészében odatették magukat az utolsó percig. Ez egyébként mindig debreceni sajátosság volt, már a kilencvenes évek ikonikus, Sándor Tamás által fémjelzett csapat óta.
Mi a véleményed a Fradi jelenlegi keretéről, hogy ilyen kevés hazai labdarúgó és fiatal magyar alkotja a keretet?
Úgy gondolom, hogy szeretni egy klubot, szurkolni egy csapatnak, egy városnak, nem azon múlik, hogy hány magyar játékos van a keretben és a kezdőben. De ha a jelenlegi szint alá csökkenne a magyarok száma a kezdőben, tehát az a 2-3 játékos sem lenne, akkor nem tudom, hogy tudnám-e azt mondani, hogy minden meccsen feltétel nélkül, teljes odaadással szurkolnék a csapatnak. Ebben az esetben, ha kikapnánk egy átlagos bajnokin a Pakstól, ahol csak magyarok játszanak, akkor nem is bosszankodnék annyira, mert megmutatná egy olyan csapat, ahol csak magyar játékosok vannak, hogy le lehet győzni egy csak külföldiekkel felálló csapatot.
Nagyon szomorú voltam, amikor a csapatkapitányunkat, Lovrencsicset ilyen könnyen elengedték, hiszen a magyarok közül ő rajta volt érezhető, hogy tudta, mi az a Fradi szív. Sajnálom, hogy megváltunk tőle.
Melyik filozófia a szimpatikusabb, és miért: sok külföldivel eredmény, lásd Ferencváros. Vagy sok magyar és fiatal játékossal gyengébb teljesítmény, lásd DVSC?
Aki elindul egy bajnokságban, az azért indul el, hogy megnyerje. Ha ehhez erre van szükség, hogy jó néhány idegenlégiós alkossa a csapatot, akkor ez elfogadható szerintem. Muszáj haladni azokkal a tendenciákkal, amelyeknek köszönhetően fejlődni, építkezni tud egy csapat. Ha csak azt szeretnék megmutatni, hogy fontos számunkra a hazaszeretet, a konzervatív értékek, akkor azt meg lehet mutatni rengeteg más területén az életnek. Aki vállalja, hogy sportol, és eredményt szeretne felmutatni, akkor meg kell tenni, azt, amik ehhez szükségesek. Rengeteg olyan ország van, ahol hasonló a hazai labdarúgók száma, vagy még rosszabb az arány, ennek ellenére szurkolnak a csapatnak és támogatják őket. Szerencsére eredménnyel is párosul a külföldiek érkezése, hiszen már harmadik éve csoportkörös a Ferencváros.
Milyen szereplést vársz az Európa-ligában és a bajnokságban?
A bajnokság szerintem egyértelmű, országon belül nincs olyan rivális, aki hosszabb időn át tudna olyan eredményeket elérni, ami miatt veszélyben forogna a bajnoki cím. Attól vagyunk nagy csapat, hogy most már akkor is tudunk meccseket nyerni, ha nem megy a csapatnak, akkor is tudjuk hozni az eredményeket, ha a játék nem üti meg az elvárt szintet.
Nagyon csalódott voltam, amikor nem sikerült a Bajnokok Ligája csoportkörébe való bejutás, hiszen kétszer is kezünkben volt a lehetőség, idegenben vezettünk, emberelőnyben játszhattunk, hazai pályán sikerült döntetlenre felhozni az összesített eredményt, ennek ellenére kiesés lett a vége. Az Európa-ligában kemény csoportba kerültünk, nem lenne szégyen a 0 pontos utolsó hely sem, de a bravúrpontok is meglehetnek akármelyik meccsen. Én egy harmadik helyben bízom, ebben az esetben az újonnan induló Konferencia-ligában folytathatnánk tavasszal, ahol egy jó sorsolással akármi lehet.
– Arany Balázs –
