Az európai labdarúgópiac 13 százalékkal zsugorodott a 2019-20-as szezonban, mivel az összbevétel 3,7 milliárd euróval 25,2 milliárd euróra csökkent. Ez az első bevételcsökkenés a 2008-09-es globális pénzügyi válság óta – derül ki a Deloitte tanulmányából.
A koronavírus-járvány az európai labdarúgás valamennyi szereplőjét érintette: az európai szövetség (UEFA) bevételei 21 százalékkal 3 milliárd euróra csökkentek a 2020-as Európa-bajnokság elhalasztása és az UEFA versenysorozatok közvetítési és kereskedelmi partnereinek nyújtott visszatérítések miatt – áll a könyvvizsgáló és tanácsadó cég sporttanácsadási üzletágának riportjában.
A járványt követő lezárások során az UEFA szorosan együttműködött a szövetségekkel, a ligákkal és a klubokkal a mérkőzések elhalasztásának és visszatérésének kezelése, valamint a kapcsolódó pénzügyi terhek enyhítése érdekében. Előleget fizetett a szövetségeknek, és fenntartotta a kluboknak történő kifizetéseket, a közvetítő és kereskedelmi partnereknek történő visszafizetéseket pedig a következő szezonokra tolták el. A nemzetközi szövetség (FIFA) is gyorsan reagált, létrehozta a Covid-19 segélyezési tervet, és 1,5 milliárd dollárt bocsátott a nemzeti szövetségek rendelkezésére. Az összegből 340 millió dollárt már 2020-ban felszabadítottak, amelynek több mint a fele támogatás volt.
Bár a járvány mérettől függetlenül minden klubot érintett, és relatív értelemben a legnagyobb hatást a mérkőzésekből származó bevételektől leginkább függő klubokra gyakorolta, abszolút értelemben az öt legnagyobb európai bajnokság viselte a legsúlyosabb közvetlen hatást.
“A 2019-20-as pénzügyi évben az öt nagy liga együttes bevételei 11 százalékkal 15,1 milliárd euróra csökkentek, ami azonban még mindig rekordmagas, 60 százalékos részesedést jelent az európai labdarúgópiacból. A járvány következményei a 2020-as nyári, késleltetett átigazolási piac csökkent aktivitásán keresztül is megmutatkoznak: az öt nagy ligában a bruttó átigazolási kiadások körülbelül 40 százalékkal, 5,5 milliárd euróról 3,4 milliárd euróra csökkentek, így visszaesett az egyébként más európai ligák között szétosztott összeg is” – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.
Az UEFA úgy döntött, hogy a 2024-25-től kezdődően jelentősen megváltoztatja a versenysorozatok struktúráját. A nagyobb tornák átalakított lebonyolítási rendszere és a mérkőzések számának növekedése az UEFA várakozásai szerint a média- és kereskedelmi bevételek ciklusról ciklusra történő emelkedését jelenti, amely a 2018-19-es és 2020-21-es idény között mintegy 30 százalékkal nőtt.
Az egyes ligák eltérően próbálták kezelni a pandémia okozta helyzetet.
“A bajnokságok eltérő döntései – a mérkőzések újrakezdése, a műsorszolgáltatóknak nyújtott visszatérítések, a kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalások, valamint a klubok és bajnokságok támogatását célzó pénzügyi intézkedések – okozták a bajnokságok különböző mértékben csökkent pénzügyi eredményeit. A legszembetűnőbb, hogy miközben az öt nagy liga összesített bevétele 11 százalékkal 15,1 milliárd euróra csökkent 2019-20-ban, a játékosoknak fizetett bérköltségek összértéke nem változott jelentősen. Ez rövidtávon drámai hatást eredményezett: a Premier League és a Ligue 1 összesített bérköltség-árbevétel aránya rekordszintre nőtt, a másik három ligában pedig a 2000-es évek eleje óta a legmagasabb szintet érte el” – fogalmazott Pádár Péter, a sporttanácsadási üzletág vezetője.
