Sándor Tamás talán a DVSC valaha volt legjobb játékosa, ő szerezte a csapat történelmének legtöbb NB I-es gólját, szám szerint 88-at. Annak ellenére, hogy olasz, török és izraeli légiósmúlttal is rendelkezik, csak négyen léptek nála is többször pályára a Loki színeiben.
Négyszeres magyar bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes, az év magyar labdarúgója és kétszeres Zilahi díjas. Jelenleg a DEAC kispadján edzősködik, és azért dolgozik, hogy az egyetemi csapat a következő szezont is az NB II-ben kezdhesse.
Az egyetemi csapat sajnos nem áll jól, jelentős hátrányt szedett össze, az utolsó helyen, a bentmaradást jelentő helyezéstől 12 pontra várja a jobb folytatást.
Milyen érzés volt a DVSC ellen irányítani a csapatot?
Igazából ebbe bele sem gondoltam, a saját csapatommal foglalkoztam, hogy minél jobb teljesítményt tudjanak nyújtani. Természetesen a mérkőzés előtt találkoztam olyan emberekkel, akikkel nagyon sok időt eltöltöttem a DVSC-nél, de nem voltak bennem más érzések, mint a többi mérkőzés előtt.
Februárban ismét debreceni rangadó. Összejöhet egy szorosabb mérkőzés a Loki ellen, mint az eddigi két bajnokin vagy ez a realitás, ennyi van a két csapat között?
Abból a szempontból jobb helyzetben vagyunk, hogy hazai pályán játszhatjuk le a kupameccsünket. Azzal viszont tisztában kell lennünk, hogy a két csapat között jelen pillanatban jelentős különbség van. De természetesen mindent megteszünk, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el.
Íme az előző városi rangadó összefoglalója:
Nyilván most a DEAC-ra koncentrálsz és a bentmaradásra, de megfordult a fejedben, hogy egy esetlegesen jó félszezonnal megalapozhatnád a helyedet a Loki kispadján?
Nem, abszolút nem gondoltam erre, én csak azzal foglalkozom, hogy a DEAC bent maradjon az NB II-ben, jelenleg ez a legfontosabb cél.
Október közepén derült ki, hogy Ibrahima Sidibe magyar állampolgár lett, és ismét csatlakozott a DEAC-hoz. Mi hír róla?
Amikor van lehetősége, akkor együtt edz a csapattal, de ő még nem kapta meg az állampolgárságot, így nem léphetett pályára ismét a DEAC színeiben az ősz folyamán.
A jelenlegi keretben van olyan játékos a fiatalok között, aki az NB I-ig juthat vagy akár még tovább?
Nem szeretnék nevesíteni, de vannak olyan játékosok, akik jó teljesítményt nyújtottak az ősszel. Csak rajtuk múlik, hogy sikerül-e eljutniuk az NB I-ig, ezt majd az idő dönti el. De az mindenképp jó dolog, hogy az NB II-ben tudnak pallérozódni a fiatalok.
Milyen érzés, hogy a saját fiadnak is az edzője vagy? Felé még nagyobbak az elvárások, mint a többi játékossal szemben? Esetleg kap plusz feladatokat edzés mellett?
Annak idején is kijártam a mérkőzéseire, amikor még nem voltam a DEAC edzője, és időm engedte. Az öltözőben ugyanúgy kezelem őt is, mint a többi játékost. Nyilván van, amikor meccseken kap plusz feladatokat, de másoknak is szoktam ilyen extra feladatokat adni. Ilyenkor elsősorban az edzője vagyok, és ugyanúgy foglalkozom vele, mint a többi játékossal.
Érkezhetnek újabb játékosok a DVSC-től? Esetleg folynak már a tárgyalások valakivel?
Vannak tárgyalások ezzel kapcsolatban, konkrétumokról még nem tudok beszámolni. Az első hetekben lesznek olyan játékosok, akiket megnézünk, hogy tudnak-e segíteni a DEAC-nak. Természetesen vannak más csapatokból is kiszemeltek, de megegyezésünk még senkivel sincs, egyelőre várakozó állásponton vagyunk.
Meddig szól a szerződésed a DEAC-cal? Ha esetleg nem lesz meg a bentmaradást érő helyek egyike, abban az esetben is maradsz a kispadon?
Nyárig szól a szerződésem, a szezon végéig. Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok a jövőben.
Milyen típusú játékosokra lenne szükség, hogy az általad elképzelt játék kialakuljon?
A játékunkat megpróbáltuk a kerethez alakítani. Természetesen, ha más kaliberű játékosaink lennének, akkor úgy alakítanánk ki a csapat játékát. Jelen pillanatban ezekkel a játékosokkal kellet megtalálnunk a közös hangot, hogy eredményesek tudjunk lenni a pályán.
Kit tekintettél játékosként a példaképednek? És most edzőként?
A régi időkben rengeteg nagyszerű játékos volt, a kedvencem az Zinedine Zidane volt. Most pedig az edzőkről is elmondható, hogy rengeteg jó edző van, akik karakteresek, jó kvalitásúak, de senkit sem tudnék kiemelni, aki példaképem lenne.
Gratulálok az unokához! 46 évesen manapság gyakoribb dolog apának lenni, mint nagypapának. Milyen érzéssel tölt el ez téged?
Fiatalon váltam édesapává is, de akkor még nem gondoltam arra, hogy ennek okán fiatalon válhatok nagypapává. Nagyon jó és felemelő érzés, bár a nagypapa megnevezést nem annyira szeretem. Mindig fenntartva fogadtam, amikor más nagypapáktól hallottam, hogy az övéké a legszebb, a legügyesebb, a legjobban gőgicsélő unoka, de rá kellett jönnöm, hogy ezek tényleg így vannak. Szerencsére sokat van nálunk a szüleivel, közel laknak hozzánk a lányomék. Nem azt mondom, hogy naponta, de heti szinten mindig találkozunk.
Egyre sikeresebb a válogatott, egyre több a fiatal tehetség. A klubfutballban is jönnek évről évre a csoportkörös szereplések. Mi a véleményed a magyar futball jelenlegi helyzetéről? Fenntartható ez a fokozatos fejlődés?
Szerintem abszolút. Az akadémiákról egyre jobb és ügyesebb játékosok jönnek ki, akik a magyar mezőnyben is bemutatkozhatnak, reméljük, így lesz az elkövetkezendő időkben is. A Ferencváros sikeréhez nagy szükség volt befektetésekre, de mondhatjuk a Fehérvárt is ugyanúgy, vagy akár régebbről a Debrecent is.
A 90-es évek közepén, a Garamvölgyi-érában volt talán leginkább szerethető DVSC, mi volt ennek a csapatnak a titka?
Szerintem olyan nagy titkok nem voltak. Abban az időben anyagilag nem állt még ennyire jól az egyesület, és nekünk, fiataloknak így több lehetőség jutott, hogy bemutatkozhassunk akár egyszerre többen is a felnőtt csapatban. Ez a tapasztalat számunkra abban az időben nagyon jól jött. Vagy mi egészítettük ki remekül az idősebb játékosokat, vagy ők a fiatalokat, de kétségtelen, hogy egy jó egyveleg volt, ahhoz, hogy fent tudtuk tartani a motivációt, és jó eredményeket érjünk el akkoriban.
– Arany Balázs –
Fotó: deac.hu
