Egy hónap múlva, február 9-én lobban fel a láng a dél-koreai Phjongcshangban a XXIII. téli olimpián, melyen eddig 12 magyar korcsolyázó szereplése biztos, s további hat síző részvétele valószínűsíthető.
A legnépesebb különítményt a rövidpályás gyorskorcsolyázók adják, mivel mindkét váltó részvételi jogot szerzett, így a maximális tíz fővel utazhat a csapat a játékokra. A távonkénti elosztás alapján a férfiaknál hárman állhatnak rajthoz 500 és 1500 méteren, míg 1000 méteren és mindhárom női számban két-két magyar induló lesz.
Szintén biztos résztvevő a gyorskorcsolyázó Nagy Konrád (a képen), aki négy éve Szocsiban 1500 méteren versenyzett, a mostani seregszemlén viszont 1000 méteren is szerepelhet. Egy magyar női műkorcsolyázó is ott lesz Szocsiban, de arról csak a jövő heti, moszkvai Európa-bajnokság eredményeinek függvényében döntenek, hogy az indulási jogot a tavalyi világbajnokságon megszerző Tóth Ivett vagy Medgyesi Fruzsina utazhat az ötkarikás játékokra.
A sísportokban január 22-én hirdetik ki az olimpiai rangsorokat, akkor válnak biztossá a kvóták. Jelen állás szerint alpesi síben egy férfi és a négy éve lesiklásban olimpiai hetedik Miklós Edit jó eredményei révén két női versenyző indulhat, míg sífutásban egy-egy férfi és női versenyző képviselheti a magyar színeket. Rajtuk kívül a Szocsiban is szerepelt sílövő, Szőcs Emőke szerezhet kvótát.
A magyar csapat a rövidpályás gyorskorcsolyázók elmúlt években elért eredményei alapján komoly éremszerzési eséllyel kel útra. A sportág honi képviselői 2006 óta valamennyi játékokon elértek pontszerző helyezést, az elmúlt olimpiai ciklusban azonban a világ élvonalába emelkedett Magyarország rövidpályás gyorskorcsolyában. Az elmúlt három világbajnokság mindegyikén legalább két érmet szereztek a magyarok, akik a három eseményen összesen kilenc dobogós helyezést gyűjtöttek, köztük egy aranyat Liu Shaolin Sándor révén, aki két éve 500 méteren diadalmaskodott. A 22 éves versenyző mellett öccse, Liu Shaoang is éremesélyes, előbbi tavaly 1000 méteren világkupagyőztes volt, ezt a címet pedig éppen a minden távon junior világbajnok testvérétől hódította el.
A magyarok eddig hat érmet – két ezüstöt és négy bronzot – szereztek a téli játékokon, valamennyit műkorcsolyában. Legutóbb 1980-ban a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpáros lett második Lake Placidben.
A szervezők és a létesítmények készen állnak a sportolók és a szurkolók fogadására, ugyanakkor mégis van, ami árnyékot vet az eseményre.
Az egyik az észak-koreai koreai válság, amely phenjani kommunista rezsim nukleáris és rakétaprogramja miatt alakult ki. A feszült nemzetközi politikai helyzetben a két Korea Között is ismét kiéleződött a viszony, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ugyanakkor újévkor szokatlanul békülékeny hangú üzenetet intézett Szöulhoz, jelezve, hogy országa részt szeretne venni a téli olimpián. Erről a héten tárgyalások zajlanak a két fél között.
Szintén nagy visszhangot váltott ki az orosz doppingbotrány, melynek nyomán a NOB december 5-én az Orosz Olimpiai Bizottságot kizárta a játékokról. Csak “Olimpiai Sportoló Oroszországból” (OAR) megjelöléssel szerepelhetnek Phjongcshangban azok az orosz versenyzők, akik kvótát szereznek, bizonyítottan tiszták, nem sértették meg korábban a doppingszabályzatot és részt vesznek a számukra előírt ellenőrzéseken.
A jegyértékesítés sem halad a legjobb ütemben, a belépőknek csak 60 százaléka kelt el, illetve problémákat okozhat a túlzott hideg, mivel az előrejelzések szerint akár mínusz 15 fok is lehet.
A nyári olimpiához hasonlóan a 16 hivatalos versenynapon át zajló téli játékokon 15 sportág 102 számában hirdetnek bajnokot. Szocsiban 98 aranyérmet osztottak ki.
