Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának századosa egy hosszabb videóinterjúban beszélt a Direkt36-nak arról, miként avatkozott bele – állítása szerint politikai indíttatásból – az Alkotmányvédelmi Hivatal egy folyamatban lévő nyomozásba.
A Direkt36 keddi cikke részletesen bemutatta azt az ügyet, amelyben az NNI tavaly nyáron két, a Tisza Párthoz köthető informatikus ellen indított eljárást. A nyomozás egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bejelentéssel indult, amelyre az Alkotmányvédelmi Hivatal is külön felhívta a figyelmet. A házkutatások során azonban – bár számos adathordozót lefoglaltak – semmilyen ilyen jellegű bizonyíték nem került elő.
Ezzel szemben a lefoglalt anyagok között olyan képernyőfotókra bukkantak, amelyek egy, a Tisza Párt ellen irányuló informatikai akció körvonalait rajzolták ki. A dokumentumok alapján egy „Henry” fedőnevű személy próbálhatta beszervezni a fiatalabb férfit egy olyan műveletbe, amelynek célja a párt informatikai rendszerének feltörése lehetett. A két informatikus feltehetően ennek a lebuktatására készült, és ehhez egy rejtett kamerával felszerelt eszközt is készítettek. Végül azonban – az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására – őket gyanúsították meg haditechnikai eszközzel való visszaéléssel.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem reagált a Direkt36 kérdéseire, ugyanakkor a cikk megjelenése után Bárdos Szabolcs főigazgató levelet küldött a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az üggyel kapcsolatban.
A cikk publikálása után házkutatást tartottak Szabó Bencénél is. Ügyvédje közlése szerint a rendőrök előbb a munkahelyi számítógépénél, majd az otthonában is intézkedtek, és több adathordozót lefoglaltak. A több órás akciót követően a Központi Nyomozó Főügyészségen gyanúsítottként hallgatták ki hivatali visszaélés gyanújával, de nem tett vallomást. Bár már beadta leszerelési kérelmét, az intézkedés idején még állományban volt.
A február végén rögzített videóban Szabó több súlyos állítást fogalmaz meg. Már az elején így fogalmaz: „Egy ideális rendszerben én nem ülnék itt, hanem azon dolgoznék, hogy minél több gyereken tudjunk segíteni”. Hozzáteszi: „De mégis itt ülök, úgyhogy, úgy tűnik, ez nem egy ideális rendszer. Számomra nem elfogadható az, hogy a törvény előtt nem mindenki egyenlő. Hogy lehet az, hogy embereket, akik egyébként nem feltétlenül követtek el bűncselekményt, begyanúsítunk, és embereket, akik meg ténylegesen elkövettek bűncselekményt, nem is egyet, nem is nyomozzuk le?”
Állítása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal beavatkozott a nyomozásba, és a feletteseik nem engedték, hogy a Tisza Párt elleni akcióra utaló bizonyítékokat hivatalosan is feldolgozzák. Azt sem tették lehetővé, hogy ezek az anyagok bekerüljenek az ügy hivatalos iratai közé. Emiatt – mint mondja – több nyomozó úgy döntött, saját hatáskörben folytatják az ügy feltárását: „úgymond egy árnyéknyomozást fogunk végrehajtani, tehát rendesen lejárjuk az egész ügyet”.
Ezzel kapcsolatban azt is elmondta: „Elkészítjük a megfelelő iratokat, egyrészt azért, hogy úgymond védjük magunkat, hogy mi rendesen jártunk el, másrészt azért, hogyha ne adj isten, úgy adódna, hogy engednek bármit, akkor minden rendelkezésre álljon, és ne veszítsünk időt ebben”. Végül azért fordult a nyilvánossághoz, mert úgy látta, nincs olyan hatóság, amely ténylegesen kivizsgálná az ügyet.
Mindeközben Magyar Péter egy nyomozati dokumentumra hivatkozva arról írt, hogy szerinte Orbán Viktor körei állhatnak ellene irányuló titkos megfigyelések mögött. A témában korábban is születtek olyan beszámolók, amelyek szerint a kormány politikai ellenfelei ellen gyakran indulnak eljárások, amelyekről később kiderül, hogy nem vezettek megalapozott eredményre.
