Lázár János az úrhidai fórumon arról beszélt, hogy a jövőben akár együttműködés is kialakulhat a szuverenitáspárti politikai erők között, és ennek kapcsán a Mi Hazánkkal való közös gondolkodás lehetőségét is felvetette.
A Fejér megyei Úrhidán tartott Lázárinfón a miniszter hangsúlyozta: elképzelhetőnek tartja, hogy a szuverenitást központi kérdésként kezelő politikusok szorosabb kapcsolatba lépjenek egymással, ideértve a Mi Hazánk Mozgalom szereplőit is.
Kiemelte, hogy számára a legfontosabb törésvonal a szuverenitás kérdése. Úgy fogalmazott, hogy a fideszes és a mi hazánkos politikusokat egyaránt szuverenitáspártinak tartja, ezért érdemes mérlegelni, képesek-e a jövőben közösen gondolkodni és együtt dolgozni, akár más szereplők bevonásával.
Hozzátette: azokkal tudnak együttműködni, akik megőriznék Magyarország döntési szabadságát, míg azokkal nem, akik ezt feladnák. Példaként az ukrán uniós csatlakozás kérdését említette, amelyben szerinte egy esetleges tiszás többség egyszerű többséggel is döntést hozhatna.
A Mi Hazánkkal ugyanakkor nem minden kérdésben ért egyet: különbség van köztük abban, hogy míg a párt az Európai Unióból való kilépést is felveti, addig ő úgy látja, Magyarországnak bent kell maradnia, ugyanakkor az unión belül meg kell őriznie döntési autonómiáját.
Toroczkai László: Nem koalícióban gondolkodunk
A Mi Hazánk elnöke a Telexnek leszögezte, teljes mértékben elégedett pártja jelenlegi állapotával, és biztos abban, hogy a következő választás után is parlamenti tényezők maradnak. A közvélemény-kutatásokat ugyanakkor következetesen elutasítja, mert szerinte azok rendre alulbecsülik a párt támogatottságát.
Állítása szerint a Mi Hazánknak jelentős, még kiaknázatlan tartalékai vannak, miközben a Fidesz és a Tisza Párt inkább egymással versenyez, illetve az ő szavazótáborukból próbál támogatást elvinni. Ezzel együtt világossá tette: ha bejutnak a parlamentbe, nem terveznek koalíciós együttműködést senkivel. Stratégiájuk inkább arra épül, hogy kívülről, ügyek mentén gyakoroljanak nyomást a mindenkori többségre, akár folyamatos politikai konfliktusok árán is.
“Szégyen, amit Orbán Viktor és Magyar Péter művelt” – Toroczkai László lakossági fóruma Debrecenben
Lakossági fórumot tartott Debrecenben Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. A párt vezetője Salánkiné Kuti Zsuzsanna debreceni önkormányzati képviselő és Nagy Zoltán, Hajdúböszörmény nemrég lemondott alpolgármestere társaságában válaszolt a kérdésekre.
A miniszterelnök-választás kapcsán Toroczkai minimális esélyt lát arra, hogy patthelyzet alakuljon ki, de ha mégis, akkor sem támogatná sem Orbán Viktort, sem Magyar Pétert – sőt más, felmerülő kormánypárti szereplőket sem. Elképzelése szerint ilyen helyzetben egy külső, kompromisszumos jelölt kerülhetne előtérbe, új választás következne. Saját magát ugyanakkor potenciális miniszterelnökként tartja elképzelhetőnek.
Lázár János felvetésére reagálva – amely a “szuverenitáspárti” erők együttműködéséről szólt – Toroczkai elismerte, hogy bizonyos ügyekben lehet közös nevező a Fidesz és a Mi Hazánk között. Ugyanakkor hangsúlyozta a különbségeket is, például az Európai Unióhoz való viszonyban. Érdekes módon azt is kijelentette: politikailag még az is előnyösebb lenne számukra, ha a Fidesz támadná őket, mert az növelné a támogatottságukat. Szerinte a jelenlegi „kímélet” inkább azt mutatja, hogy a Fidesz nehéz helyzetben van, és próbálja megszerezni a Mi Hazánk szavazóit. Azt is egyértelművé tette, hogy jelöltjeik nem lépnek vissza más pártok javára.
A parlamenti együttműködés kapcsán nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy akár a Tisza Párttal is együtt szavazzanak bizonyos kérdésekben, például kétharmados döntéseknél vagy akár egy új Alaptörvény elfogadásánál. Ugyanakkor ezt feltételekhez kötné, és hangsúlyozta: szerinte nem az a kérdés, hogy ők együttműködnének-e másokkal, hanem az, hogy mások hajlandók-e támogatni az ő javaslataikat.
Külpolitikai kérdésekben pragmatikusabb hangot ütött meg: Oroszországgal kapcsolatban például az egyensúlyozást és az elvi alapú együttműködést tartja fontosnak, különösen gazdasági és energetikai ügyekben. Az orosz vagy ukrán beavatkozás lehetőségét a magyar választásokba nem tartja reálisnak, ezzel szemben inkább a nagy technológiai cégek – például a Meta – szerepét emelte ki. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kapcsolatáról pedig azt mondta: az ilyen kommunikáció nem feltétlenül etikus, de nem tekinthető hazaárulásnak.
Belpolitikai témákban a közbiztonság kérdését hangsúlyozta, szerinte a hivatalos statisztikák nem tükrözik a valóságot, és a korrupció, valamint a fehérgalléros bűnözés is komoly probléma. Az Európai Unióval kapcsolatban ambivalens álláspontot képvisel: népszavazásra bízná a kérdést, miközben személyesen is bizonytalan, mert politikailag kritikus az EU-val szemben, gazdaságilag viszont kockázatosnak tartja a kilépést.
Gazdasági programjuk részeként az élelmiszeripar megerősítését és a multinacionális kiskereskedelmi láncok visszaszorítását emelte ki, helyettük a hazai termelőkre építő kereskedelmet támogatná. Társadalmi kérdésekben – például az azonos nemű párok kapcsán – konzervatív álláspontot képvisel, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy senkit nem akarnak üldözni életmódja miatt, amennyiben az nem ütközik törvénybe.
