A választáson az a kérdés, hogy ki tud biztonságot adni az országnak – jelentette ki Orbán Viktor csütörtök esete Washingtonban, a Béketanács első ülése után tartott sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy a választási kampányban lesz-e szerepe Donald Trump őt méltató, a Béketanács ülésén elhangzott mondatainak, azt felelte: mindenki látja, hogy háborús és veszélyes időket élünk, és ilyenkor a biztonság a legfontosabb.
A választáson az a kérdés, hogy ki tud biztonságot adni az országnak. A biztonsághoz pedig két dolog kell: kapcsolatok, meg tapasztalat, és kétségkívül ebből a mi oldalunkon sokkal több van – tette hozzá Orbán Viktor.
“Azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot”
Azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot: ezek az ukránok – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor arról is beszélt: Brüsszelnek a Barátság-kőolajvezeték ügyében ki kell állnia két tagállama, Magyarország és Szlovákia mellett, Ukrajnával szemben.
A kormányfő hangsúlyozta: “mi is így látjuk, meg a szlovákok is, ez már eleve két szem, meg a jelentések is arról szólnak, hogy a Barátság-kőolajvezeték működőképes. Semmilyen technikai akadálya nincs annak, hogy az ukránok megindítsák az olajszállítást. Erről nem érdemes vitázni, ez ténykérdés”.
Orbán Viktor hozzátette:
az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás szerint ukrán lépések nem kockáztathatják semmilyen európai uniós tagállam energiabiztonságát. Most éppen kockáztatják
– tette hozzá.
Kifejtette, a sérelmet szenvedett szerződő fél, Magyarország, amelyet ebben a szerződésben Brüsszel képvisel, ezért neki “meg kell hívnia, vallatóra kell fognia” az ukránokat, mondván, “emberek, itt szerződésszegés történt”, két uniós tagállam került veszélybe a döntésük miatt.
Megjegyezte: Brüsszelnek most azzal a nehéz helyzettel kell szembenéznie, hogy bár a szíve az ukránokhoz húz, Magyarország az EU tagja, Ukrajna pedig nem tagja az uniónak. Ezért nem a szíve szerint kell eljárnia – az ukránokat szereti, bennünket meg láthatóan nem – , hanem teljesítenie kell szerződéses kötelességét – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta, Brüsszelnek a tagállamok érdekének védelmébe kell fellépnie, tehát most ki kell állnia Magyarország és Szlovákia mellett, Ukrajnával szemben. “Ez a dolga, ezt várjuk” – tette hozzá, annak a reményének hangot adva, hogy az egyeztetések ezzel az eredménnyel zárulnak.
Ukrajna “ellenség”
Amiket ma az ukránok csinálnak Magyarországgal szemben, azok nyíltan ellenséges lépések – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette: “egy országnak káoszt okozni vagy megkísérelni, hogy káoszt okozzanak az energiaellátás területén, az egy ellenséges lépés. Hogy minden erővel bele akarnak bennünket húzni olyan pénzügyi kötelezettségekbe a többi uniós országgal együtt, amelyet mi nem akarunk vállalni, az is egy ellenséges lépés. Az, hogy megpróbálják elérni, hogy az Európai Unió szankciókkal leválassza Magyarországról az olcsó orosz energiát, az Magyarországgal szemben ellenséges lépés”.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva úgy értékelt: az ukrán-magyar kapcsolatok ma azért élesek, mert az ukránok úgy gondolják, hogy mindenki, aki őket nem támogatja, az ellenségük. Ugyanakkor hangsúlyozta: amint vége a háborúnak, ez a dimenzió megszűnik és vissza lehet térni a normális, békebeli, diplomáciai, gazdasági és egyéb kapcsolatokhoz.
Kijelentette: mindennek, így az ukrán-magyar viszonynak is a béke a kulcsa, amíg azonban a háború fönnáll, addig nem lát esélyt a kapcsolatok rendezésére.
Azt is mondta: Ukrajna nyíltan beavatkozott a magyar választásokba és be is fog avatkozni a következő napokban is. A választás egyik tétjének ezért azt nevezte, hogy ukránbarát kormány lesz-e, viszik-e a magyarok pénzét, később a magyar fegyvereket és a magyar fiatalokat a háborúba vagy sem.
Az amerikaiak “békepártiak”, az uniós vezetők nem
Az amerikaiak folyamatosan kezdeményezéseket tesznek, folyamatosan közvetlen kapcsolatban vannak az oroszokkal, tárgyalnak, miközben az európai vezetők a háború folytatását határozták el – mondta a miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy a különbségek fontos ügyekben az Egyesült Államok és az Európai Unió között növekednek.
Orbán Viktor hozzátette: nem tervezik, meg gondolkodnak erről, hanem döntést hoztak arról, hogy ukrán területen le kell győzni az oroszokat és erről nyíltan beszélnek.
Rámutatott: ez nem a béke, hanem a háború irányába mutat. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a transzatlanti együttműködésnek, az Amerika és Európa közötti együttműködésnek az ügye az egyre bonyolultabbá válik.
A kormányfő példaként említette a gázai ügyet is, ahol van egy nagyon erős amerikai kezdeményezés, amelyben az Európai Unió nem vesz részt, később legfeljebb majd valahogy belevonódik.
“Ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni a migrációtól”
Ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni a migrációtól – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a migráció miatt számos európai ország érintett a közel-keleti térség békéjében, ezért hosszú távon nem lesz tartható, hogy távol maradjanak a Béketanácstól.
Orbán Viktor kiemelte: Magyarország első pillantásra nem szorosan kapcsolódik a Gázai övezethez, de ha visszaidézzük a 2015-ös migránsválságot, látjuk, hogy ezekből a közel-keleti válságövezetből érkeztek a legtöbben. Tehát a Keleti pályaudvari történések óta minden magyar pontosan tudja, hogy a Közel-Kelet nincs olyan messze, mint ahogy a térkép alapján látszik.
Az összefüggés egyszerű: ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni, ha a Közel-Keleten nincs béke, akkor nehéz védeni a magyar határt, mert nő az illegális migránsok száma
– összegzett.
Megjegyezte: a “terep nem ismeretlen nekünk”, mert Magyarország elég régóta ott van a térségben és próbál segíteni a Hungary Helps program keretében.
A Béketanács és Európa viszonyáról szólva kiemelte: számos európai ország éppúgy érintett a migráció miatt, mint Magyarország, de miután nem voltak benne a kezdeményezésben, és idegennek érzik maguktól az ilyen “Trump típusú összegyülekezéseket”, ezért távolságot tartottak. Ugyanakkor az nem lesz tartható hosszú ideig, hogy van egy Európa számára is fontos válsággócok kezelésére létrejött nemzetközi intézmény, amelyből Európa kimarad. “Nem tartok attól, hogy egyedül maradnánk” – jegyezte meg.
(MTI)
