A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a “nemzetek korszaka” – hangsúlyozta a miniszterelnök évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. Orbán Viktor azt mondta, a brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson, és az év nagy kérdései közé a háború mellett az energiát és a migrációt sorolta.
A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a “nemzetek korszaka” – hazudozta a miniszterelnök évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. Orbán Viktor azt mondta, a brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson, és az év nagy kérdései közé a háború mellett az energiát és a migrációt sorolta.
A miniszterelnök a sajtótájékoztató elején két aktuális uniós döntést emelt ki: az orosz földgáz uniós kivezetését és a migrációs paktum júniusi hatálybalépését.
Az Európai Unió néhány hete megállapodott arról, hogy fokozatosan megszünteti az orosz gáz importját. A vezetékes gáz behozatala 2027. szeptember 30-ig fokozatosan leáll, ezt követően még egy hónapig kivételesen lehet ilyen ügyleteket lebonyolítani, új szerződéseket azonban már idén sem lehet kötni. A döntést az Európai Parlament már elfogadta, a részletszabályokat a tagállamok heteken belül véglegesítik, majd az intézkedések szinte azonnal hatályba lépnek.
A magyar kormány nem támogatta a döntést, de az nem igényelt egyhangúságot. Orbán Viktor bejelentette, hogy a jogszabályok hatálybalépése után pert indítanak az Európai Unióval szemben. Indoklása szerint a Bizottság jogalappal élt vissza, mert szerinte nem kereskedelempolitikai, hanem szankciós kérdésről van szó, továbbá az alapszerződések értelmében az energiamix meghatározása nemzeti hatáskör.
Jogi szempontból azonban nem a Bizottságot kell perelni, hanem az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet, mivel a döntést ők hozzák meg. Ettől függetlenül, ha a kereset a Bizottság ellen indul, az Európai Bíróság tartalma alapján bírálja el az ügyet, és a megfelelő intézményeket tekinti alperesnek – mutat rá az Eurológus.
A Bizottság azért kereskedelempolitikai eszközt választott, mert nem egyes szereplőket akar büntetni, hanem egy termékpiacot kíván lezárni. Ez egyúttal lehetővé tette azt is, hogy a döntést ne lehessen megvétózni, de az uniós jogi szolgálatok nem találtak ebben jogi problémát. A magyar kormány az elmúlt években az Európai Bíróság előtt a nagy jelentőségű ügyek többségét elveszítette.
A másik téma a Menekültügyi és Migrációs Paktum volt, amely június 12-én lép hatályba. Orbán Viktor több, nehezen értelmezhető számot említett, 23–27 ezer áthelyezendő menedékkérőről és 350–400 fő magyarországi átvételéről beszélt, valamint egy tízezres befogadótábor építését is szükségesnek nevezte.
A valóságban idén összesen legfeljebb 21 ezer menedékkérőt helyezhet át az EU a frontországokból, és ezt a számot is csak akkor, ha azok kapacitása kimerül. Ezt jelenleg valószínűleg csak Olaszország éri el. Ezen a 21 ezer főn legfeljebb 17–24 ország osztozik, de az átvétel nem kötelező: országonként lehet fejenként 20 ezer eurót fizetni, vagy más módon – például személyzettel vagy eszközökkel – segíteni. Az eljárás lefolytatását is lehet vállalni, amely akár elutasítással is végződhet.
A napi egymillió eurós uniós büntetés nem azért van, mert Magyarország nem engedi be az illegális bevándorlókat, hanem azért, mert nincs az uniós és nemzetközi joggal összhangban álló menekültügyi szabályozása.
Orbán Viktor beszélt a “hadigazdaságról” is, amelyből szerinte Magyarország kimarad. Ezzel szemben az EU 800 milliárd eurós védelmi fejlesztési programot indít, amelyhez lazítják az állami támogatási szabályokat, és 150 milliárd eurós hitelkeretet is megnyitnak. Magyarország jelezte, hogy élni kíván a nagyobb költségvetési mozgástérrel, és mintegy 16–17 milliárd eurónyi hitelt venne fel, ami nominálisan a második legnagyobb igény az unióban.
Orbán kijelentése, miszerint “Brüsszelben eldöntötték, hogy háborúba mennek”, nem felel meg a valóságnak, ilyen döntés nem született. Az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos megjegyzése is vitatható, mivel London jelenleg is a legaktívabb támogatói közé tartozik Ukrajna ügyében, az EU-n kívül is.
