Barsi Balázs ferences atya vehette át a Polgári Magyarországért Alapítvány elismerését hétfőn Budapesten; a díjazottat Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatta.
Kövér László laudációjában arról beszélt, hogy kereszténység nélkül nincs demokrácia, nincs jogállam és nincs emberi méltóság. A kereszténység mint kulturális kód jó, ha egy nemzedékkel éli túl a hit elvesztését. Mindez pedig a demokrácia és vele Európa széthullását és pusztulását is jelentené – fogalmazott.
Kiemelte: a díjjal politikai közösségük háláját fejezik ki Barsi Balázs ferences szerzetes atya felé.
“A hálánk olyan mélyről fakad, mint amilyen mély gyökerei vannak a kárpát-medencei magyar életben az Isten-eszmének” – fogalmazott.
Rámutatott: a keresztény államunkat megalapító Szent István király óta a magyar megmaradás legfőbb törvénye az, hogy Isten nélkül nincs hazánk, a magunk által szabadon birtokolt ország nélkül pedig valójában otthontalanok a családjaink, tehát számunkra az Isten, haza, család nem politikai jelszó, hanem e fogalomhármas elválaszthatatlan összetartozása több mint ezer esztendő által hitelesített létigazság.
Kövér László kifejtette:
a huszadik század háborúi nyomán Európa keleti felét karmaiba ragadó korszellem, a materializmus tagadta Isten létezését, a huszonegyedik században pedig az egész nyugati világunkat eluraló elfajzott liberalizmus relativizálja az isteni tanításból következő keresztény értékeket és normákat, melyek összetartják társadalmainkat
– tehát végső soron szintén tagadja Isten létét.
Utalva a nácizmus és a kommunizmus barbárságára kiemelte: remélik – és erőhöz mérten tenni is kell ellene -, hogy e kétféle barbárság valamilyen technológiai keveréke holnap nem tör rá ismét gyermekeinkre és unokáinkra. “Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – utalt Robert Schuman figyelmezetésére.
Barsi Balázs atya talán legnagyobb érdeme – a legjobb keresztény hitszónok és hittudós elődeihez és kortársaihoz hasonlóan – az, hogy életmunkájával és életpéldájával segített, és segít bennünket annak felismerésében, hogy a földi életünkben nem menekülőknek kell lennünk, hanem menedéknek. Saját életünk révén legyünk mi magunk a szeretetnek, a reménynek és a hitnek a menedéke – fogalmazott Kövér László.
Kiemelte: Barsi Balázs atya útját az alázat és a szerénység szegélyezte. A győri bencés gimnázium egykori diákja tizennyolc évesen lépett be Szent Ferenc rendjébe, hogy négy évvel később, ünnepélyes örökfogadalmat tegyen. Pappá 25 esztendősen szülőfalujában, Sióagárdon szentelték, majd megkezdte tanítói munkáját. Mint minden elkötelezett egyházfi, tanulmányait sosem hagyta abba, ifjan hallgatója volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, tanult Strasbourgban, ahol francia nyelven doktorált, majd megannyi helyen tanított és tanít, hirdet igét ma is.
Felidézte azt is:
az atya az 1990-es rendszerváltoztatás után egy évvel megkezdte, és máig tartja adventi és nagyböjti konferenciabeszéd-sorozatát a Ferenciek terén álló pesti ferences templomban. 1992-ben Szécsénybe költözött, ahol házfőnöki feladatokat vállalt magára. Sümegen lelkigyakorlatos központot létesített 1997-ben.
Barsi Balázs atya 2021-ig a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom igazgatója, a Newman-templom gondozója volt, miközben lelkigyakorlat-vezető lelkipásztori munkát végzett. Azóta a Szécsényi Ferences Templom és Rendház lakója. A múlt év tavaszán Stephanus-díjban részesült. Megjelent könyveinek száma meghaladja a nyolcvanat, fordításaié pedig a tucatot – ismertette az Országgyűlés elnöke, aki kiemelte: Balázs atya a hittel együttjáró élet igazságait adja át minden nyitott keresőnek, az egyház keretein túl is visszhangzó módon.
Barsi Balázs köszönetét fejezte ki a díjért és azt mondta: meglepte, hogy egy igehirdető papként részesült az elismerésben.
A ferences atya a díj elnevezéséből Magyarországot emelte ki. Magyarország az én hazám, mint Jézusnak Izrael, ami felette áll minden evilági csoportosulásnak – fogalmazott.
Fotó: Polgári Magyarországért Alapítvány
(MTI)
