Hozzánk hasonlóan értik a kutyák a szavakat?! Az ember egyik legmeghatározóbb adottsága, hogy szavakat használ a dolgok megnevezésére. Ennek következtében akkor is megértjük egymást, ha olyan tárgyakról beszélünk, amiket épp nem látunk, szavak által fel tudjuk idézni annak az emlékképét.
Ezt a képességet mentális reprezentációnak nevezik. Azt eddig is tudtuk, hogy a velünk élő állatok a rengeteg szóból, amit hallanak, némelyekre megtanulnak reagálni, de ennél többet nemigen feltételeztünk róluk. A kutatók azonban igen.
De vajon ők is ugyanúgy értik meg a szavak jelentését, mint mi?
Vajon amikor egy tárgy nevét hallják, ők is képesek mentális reprezentációra? Vagy csak egy tanult viselkedéssel válaszolnak, anélkül, hogy igazán értenék a szó jelentését? Ennek kiderítésére az ELTE Etológia Tanszék kutatói egy EEG-kísérletet terveztek olyan kutyákkal, akik ismerik néhány tárgy nevét.
A kísérlet vezetői a kutyákat egy játékra invitáltak gazdáikkal együtt, majd elektródákát helyeztek a kutya fejére, hogy kövessék az agyi aktivitásukat. A játék során a gazda kimondta egy-egy tárgy nevét. pl. „Joel, nézd, labda.” Ezt követően felmutatta azt a tárgyat, amelynek a neve pár pillanattal előtte elhangzott. De néha ’meglepte’ a kutyáját és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyet megnevezett. Így pl. Joel frisbeet várt és egy összecsomózott kötelet láthatott.
A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó előhívja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a szóval nem egyező tárgyok felmutatásánál a kutya agyi aktivációja jelezni fogja a szó és a tárgy közötti eltérést.
Pontosan így történt.
A kutya agyi válaszai különböztek a szóval egyező és a szóval nem egyező tárgyak esetén. Ez a különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, melyek nevét a kutyák jobban ismerték. embereknél ez az agyi mintázat a mentális reprezentációk előhívásának általánosan elfogadott bizonyítéka. Ráadásul az, hogy hány szót ismert egy kutya nem volt hatással a mentális reprezentációk aktiválására.
Vagyis ez a képesség nem csak az ember sajátja. Ez a kutatás az első idegtudományi bizonyíték arra, hogy állatok is megérthetik a szavakat úgy, ahogy azt mi emberek.
– Szöőr Bea –
