“A demokráciában van egy rossz dolog. Nem tud a bűnözők ellen a bűnözők módszereivel harcolni, hanem azt mondja, beszéljük meg. De hogyan lehet kulturált módon beszélgetni a bűnözővel, aki megerőszakolta a feleséged, elvette az otthonod, megölte a gyereked?” – tette fel a kérdést Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete az oroszokról a 24.hu-nak adott interjújában.
A nagykövet szerint 1956-ban a magyarok, ’68-ban Csehszlovákia, ’82-ben a lengyelek mondták ki azt, hogy nem akarnak erőszaktevőkkel élni. Az ukránok 2022-ben tették meg ezt, amikor felvették a harcot az orosz csapatokkal.
“A magyarok közelebb álltak az európai kultúrához, többet jártak iskolába, mint mi. A Nobel-díjasoktól Munkácsyig. Mi pedig az orosz birodalom részei voltunk. De végül kijelentettük, hogy nem akarunk velük élni, ha ütnek-vágnak minket. Most pedig ugyanazokat az eseményeket éljük meg, mint amiket önök éltek 1956-ban. Önök a saját vérük árán nyerték el a kényelmüket. És mi is el fogjuk érni, mert nincs más ár, csak az emberi élet”
– mondta. Fegyir úgy véli, legközelebb Belarusz és Kazahsztán lesz az, akik kimondják azt, hogy nem kérnek Moszkvából.
Az orosz előrenyomulásról azt mondta, négymilliós orosz hadsereg Ukrajna 0,6 százalékát tudta elfoglalni egy év alatt, miközben 130 ezer embert elveszítettek.
Ilyen is volt:
Az ukrán–magyar kapcsolatokról azt mondta, hogy elkészült az új kisebbségügyi törvény.
“Ennek az alapköve a magyar és ukrán szakértők együttműködése. Ilyen törvény nem volt még Ukrajnában, de haladunk”
– tette hozzá. Azt is elmondta, hogy törvénytervezetet készítenek a málenkij robotról is, és az ukrán lesz az első kormány a világon, ami elismeri majd a magyarok elleni népirtást.
Arról, mennyire rossz a két ország viszonya, egy példával élt: 2025-ben 5443 ukrán gyermek pihent Magyarországon a magyarok pénzén. Olyan gyerekek, akiknek a szülei a fronton vannak. “Azt mondják, rossz a kapcsolatunk. De egy ukrán anya elküldené a gyerekét egy olyan országba, ahol gyűlölik? Tudják, ki áll a második helyen ebben Magyarország után? Németország, nyolcszáz gyerekkel.”
A kárpátaljai magyarokról azt mondta, hogy ők elsősorban ukrán állampolgárok, ott fizetnek adót, ott élnek. “Nem jobbak és nem rosszabbak, mint mások, akik Ukrajnában élnek, mi imádjuk őket, mert a mieink.” Úgy fogalmazott, ők is harcolnak az ukrán hadseregben, és egy pontos számot is közölt a hősi halált halt magyarokról: 78-an vannak.
A kormányzati kampányt úgy jellemezte, hogy április 13-án változni fog a helyzet. Egyébként úgy véli, a magyarok 97 százaléka inna az ukrán háborús győzelemre Oroszország felett.
