Olyan óvatlanul és szakmaiatlanul próbált magyarokat beszervezni az uniós intézményeknél a magyar hírszerzés a 2010-es években Brüsszelben, hogy lebuktak, és a teljes hálózatuk összeomlott – írja a Direkt36 belga és német újságírókkal közösen készített oknyomozó cikke.
A lap több uniós tisztviselőt is megszólaltatott, akiket a magyar Információs Hivatal (IH) emberei próbáltak beszervezni. Egyikük elmondta, hogy a brüsszeli magyar Állandó Képviselet egyik diplomatája, V., rendszeresen találkozókat kezdeményezett vele, és a hivatalos ügyeken túl pletykákat, bizalmas információkat is próbált kiszedni belőle. V. még beszervezési nyilatkozatot is alá akart vele íratni, pénzügyi támogatást ígérve cserébe – ezt a bizottsági alkalmazott visszautasította.
Egy másik esetben az Állandó Képviselet biztonsági ügyekkel foglalkozó munkatársa, E., próbált információkat kicsikarni egy magyar uniós tisztviselőtől. Budapesti találkozójukon E. nem nyilvános bizottsági dokumentumokat kért, de a megkeresett tisztviselő azonnal megszakította a kapcsolatot. Később E.-t az EU egyik biztonsági részlegéhez delegálták, ahol a kémelhárításban is szerepet kapott – bár a gyanút jelző bizottsági dolgozók szerint a bejelentéseiket nem vették komolyan.
2017-ben V. lebukott, vele pedig az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat is. Ő volt az IH brüsszeli rezidentúrájának vezetője, így bukása dominószerűen döntötte le a teljes rendszert. A magyar hírszerzésnek ezután gyakorlatilag a nulláról kellett újraépítenie pozícióit.
A Direkt36 szerint az esetek 2012 és 2018 között történtek, amikor az Információs Hivatal Lázár János felügyelete alá tartozott. A kémtevékenység különösen Várhelyi Olivér EU-nagyköveti időszakában (2015–2019) vált intenzívvé. A hírszerzés ekkor főként a médiaszabadság, a költségvetési politika és az adórendszer területéről próbált információkat szerezni.
A cikk szerint volt olyan eset is, amikor egy nagy médiavállalat bizottsági egyeztetésének részletei röviddel a találkozó után kiszivárogtak a magyar kormányhoz.
Belgium hivatalosan továbbra is „kék”, azaz együttműködő partnerként tartja számon Magyarországot, de a titkosszolgálatok köreiben már egyre inkább „lila országként” emlegetik, ami a lojalitással kapcsolatos kétségeket jelzi. Ez nem a korábbi kémügyre, hanem az Orbán-kormány oroszbarát politikájára vezethető vissza.
A belga szolgálatok mindenesetre továbbra is figyelemmel kísérik a magyar aktivitást, különösen azóta, hogy 2024-ben megnyílt a Magyar Ház Brüsszel központjában – az ilyen intézményeket a helyi hírszerzés gyakran potenciális kockázatként kezeli.
