Az Egyesült Államok többek között a magyar közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatával indokolja az Európai Unióra kivetett vámokat – számol be róla a Válasz Online.
Az amerikai kormány egy 397 oldalas jelentést tett közzé, amely részletesen bemutatja, mely országok milyen gazdasági gyakorlatokkal járultak hozzá a Donald Trump által bevezetett vámintézkedésekhez.
Bár az Egyesült Államok nem egyes tagállamokra, hanem az egész Európai Unióra vetett ki vámokat, a jelentés számos konkrét példát hoz arra, hogy egyes európai országok – köztük Magyarország – az uniós szabályokon túlmutató bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai (és általában EU-n kívüli) cégek elé. A dokumentum konkrét országokat és gyakorlatokat is felsorol, és Magyarország neve többször is felbukkan – olyan országként, amely az EU-s szabályoknál is szigorúbb feltételeket alkalmaz.
Az amerikai kritika különösen azért figyelemre méltó, mert Szijjártó Péter külügyminiszter korábban Brüsszelt tette felelőssé a 20 százalékos amerikai vámért. Szerinte az EU vezetőinek jobban kellett volna tárgyalniuk, és több engedményt kellett volna tenniük az USA-nak. Az EU valóban próbált egyeztetni: Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa februárban és március végén is Washingtonban tárgyalt, de az egyeztetések nem hoztak eredményt.
A jelentés számos magyar példát említ: a gyógyszerek ártámogatási rendszerének átláthatatlanságától a külföldiek számára nehezített ügyvédi kamarai tagságig. Külön kiemelik a közbeszerzések korrupciós kockázatát. Az amerikai cégek komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzések átláthatatlansága miatt, mivel ezek gyakran helyi vagy EU-n kívüli – például kínai – cégeket részesítenek előnyben. A jelentés szerint, bár történtek lépések a korrupció visszaszorítása érdekében, a rendszer továbbra is súlyos aggályokat vet fel.
Az, hogy a magyar korrupció is szerepel az amerikai vámok indokai között, azért is érdekes, mert a Biden-adminisztráció januárban éppen korrupcióra hivatkozva tette szankciós listára Rogán Antalt. A magyar kormány akkor úgy reagált: a döntés „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja” volt. Korábban részletesen foglalkoztak azzal, hogyan kerülhetett Rogán a listára, és milyen politikai összefüggések állhatnak a háttérben. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a januári kormányinfón azt mondta: Rogán „belátható időn belül, még idén” lekerülhet a listáról.
Érdemes volt benyalni:
Debrecen és Hajdúszoboszló polgármestere is nagyon örül Trump győzelmének
