Római sajtótájékoztatóján a The Survivors Network of those Abused by Priests (SNAP) – a papok által elkövetett visszaélések áldozatainak és egymást segítők hálózata – hat bíborost nevezett meg, akiket azzal vádolnak, hogy eltussolták vagy rosszul kezelték az egyházi visszaéléseket.
A 444.hu szerint a listán szerepel Erdő Péter, Esztergom-Budapest érseke is.
A cikk szerint a SNAP Ferenc pápa egy 2023-as rendelete alapján nyújtott be panaszt az érintett bíborosok ellen. A listán Erdő Péteren kívül Kevin Farrell ír, Víctor Manuel Fernández argentin, Mario Grech máltai, Robert Francis Prevost amerikai és Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki bíborosok szerepelnek. Ők nemcsak pápaválasztó bíborosok, hanem – Erdő Péter kivételével – Ferenc pápa közeli munkatársai, vatikáni hivatalok befolyásos vezetői.
A SNAP hivatalos panaszokat is közzétett a bíborosokról, amelyekből kiderül, hogy nem új ügyekről van szó, hanem korábbi visszaélésekről és azok kezelésének problémáiról. A SNAP panasza nem tartalmaz arra vonatkozó állítást, hogy Erdő Péter valaha is szexuális visszaélést követett volna el. A beadvány kizárólag a Pető Attila-üggyel kapcsolatos, amelyet a 444.hu, a Válasz Online és az Index is részletesen feltárt, és amelyről a HVG is többször írt.
Pető Attila névvel és arccal vállalta, hogy gyermekkorában Balázs atya molesztálta, aki ennek ellenére továbbra is szolgálhatott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. A pap több más gyereket is bántalmazott, mégsem távolították el időben a pozíciójából.
A Pető-ügy azonban váratlan fordulatot vett:
amikor Pető információt próbált szerezni az őt ért visszaélésről és az elkövetőről, Erdő Péter érseksége és helyettesei feljelentették.
A bíróság végül zaklatás vádjában bűnösnek találta, annak ellenére, hogy a bíró elismerten hasznosnak tartotta Pető társadalmi szerepvállalását.
A SNAP panaszában megállapította, hogy „Erdő magatartása minden bizonnyal ártott a kiszolgáltatottaknak, és botrányt okozott”, amely az egyházi törvénykönyv szerint vétségnek minősül. A 1378. kánon kimondja, hogy aki az egyházi hatalommal, hivatallal vagy feladattal visszaél, az a cselekedet vagy a mulasztás súlyossága szerint büntetendő, nem kizárva a hivataltól vagy a feladattól való megfosztást, fenntartva a kártérítési kötelezettséget. Ezen felül az egyházi törvénykönyv azt is rögzíti, hogy aki vétkes hanyagságból az egyházi hatalom, hivatal vagy feladat valamely cselekményét törvénytelenül, más kárára vagy botrányt okozva végzi, vagy mulasztja el, megfelelő büntetéssel sújtható. A 444.hu megjegyzi, hogy ezt a kánont éppen Erdő Péter fordította magyarra.
Erdő Péter nem reagált a lap megkeresésére. Pető Attila viszont igen: kifogásolta, hogy a SNAP nem kereste meg őt a panasz összeállításakor, ugyanakkor bízik benne, hogy a Szentszék alaposan megvizsgálja az ügyet, és körültekintően jár el. Hozzátette, hogy esete valóban megtörtént, és az elmúlt évek során többször is próbált párbeszédet kezdeményezni az illetékes egyházi szereplőkkel, azonban sikertelenül.
Az egyházmegye reagálása
“Döbbenten értesültünk a sajtóból a SNAP bejelentéséről, hiszen hogyan tussolhatta el a főegyházmegye ezt az ügyet, ha 2015 nyarán, a hivatalos bejelentés megérkezése után villámgyors döntés született?”
– reagált telefonon a Telex megkeresésére Zsuffa Tünde, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője.
Hozzátette, ők is a sajtóból értesültek a SNAP bejelentéséről, s még a Vatikán irányából sem érkezett semmiféle jelzés.
Megjegyezte, 2016 júniusában a főegyházmegye kérte a Pető Attila-ügyben érintett pap laicizálását, a legszigorúbb büntetést kapta úgy is, hogy a világi hatóságok végül nem ítélték őt el.
