Ha ragaszkodni kíván az anyanyelvéhez, a nemzetéhez, hagyományos családjához és a békéhez, akkor a mai magyarságnak ki kell tartania a küzdelemben, mert a jövő nem a liberális birodalmaké, hanem a nemzetállami szövetségeké – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szombat este, Nagyszalontán elmondott ünnepi beszédében.
“Ragaszkodnunk kell ősi jussunkhoz, a szabadsághoz, azaz beváltani Kossuth Lajos álmát a független, erős Magyarországról, ami azt jelenti, hogy függetlenedni kell, de nem elszigetelődni, hanem regoinális kulcsállamá válnunk Közép-Kelet-Európában” – tette hozzá a miniszter. Elmondta, ennek érdekében kell kitartanunk és a józan eszünkre, a magyar szívünkre hallgatva ki kell maradni a háborúból; tehát más országok érdekeiért nem, hanem csak a saját függetlenségünkért vállaljunk már háborút.
Meg kell erősíteni gazdaságunkat, hogy a régiónk legerősebb országa lehessünk; továbbá felül kell vizsgálni, majd vissza kell szerezni azon szuverenitásunkat is, amit részben átadtunk, de mások hűtlenül kezelnek az Európai Unióban. “Brüsszel ugyanis visszaél a hatalmával akkor, amikor a magyar választások megkerülésével próbál beleszólni a magyar polgárok életébe” – emelte ki; hozzátéve, hogy “nem ilyen unióról volt szó, hiszen erre senki sem adott nekik felhatalmazást”.
Lázár János szerint a mai Európa sokban hasonlít a 175 évvel ezelőttihez, hiszen a sorskérdések között ismét a szabadság és a nemzeti függetlenség van napirenden, “amikor még azt is meg akarják nekünk mondani, hogy mi a család, és mit jelentsenek mostantól a szavaink. Nekünk azonban nincs erre szükségünk, mert szerintünk úgy jók a szavaink, amint már Nagyszalonta híres szülötte, Arany János szótárában is szerepeltek a család, a haza, a magyar, vagy az idegen jelentésének a tekintetében”.
Felidézte, hogy a legdicsőbb pillanatai azok voltak a magyar történelemnek, “amikor felismertük, mikor kellett harcolni, békét kötni vagy tollat ragadni, hogy utat mutathassunk a boldog békeidőknek”. Manapság azonban “birodalmi központként viselkedő erővel, és önmagukat kurucnak álcázó labancokkal állunk szemben, akik elvegyülnek a szabadságharcosok között, hogy megosztani próbálják őket; továbbá zsoldosokkal és olyan bábokkal, akiket külföldi hatalmak mozgatnak” – tette hozzá.
“A világ és Európa forradalmai azonban nem elzúgtak, hanem jelenleg is zajlanak Washingtonban, Berlinben, Bécsben és Bukarestben, ami egy történelmi fordulópont lehetőségét kínálja nekünk is, hiszen az emberek többsége ma már Amerikában és Európában is békét akar. És bár a háborúpárti erők sok országban még mindig kormányon vannak a koalíciós alkuk révén, az emberek érzik: a szuverenitás a mindennapokban azt jelenti, senki sem dönthet rólunk, nélkülünk” – hangsúlyozta a miniszter.
“Magyarországnak ezért a 21. században nem blokkosodnia vagy elszakadnia kell, hanem függetlenítenie magát és minden sorskérdésben szuverén módon döntenie, és ebből nem szabad engednünk éppen úgy, ahogy az 1848-as forradalmárok is tették” – mondta.
Fotó: Facebook/Lázár János
