A kormány szigorítaná a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályokat: emelné a csatornabírságot, valamint a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságokat. Emellett elrendelné, hogy hozzák nyilvánosságra a jelentős környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozásokat, és bevezetné a helyszíni bírságot a jogellenesen hulladékot elhelyezők számára – írja a hvg.hu.
Mindez abban a négy rendeletmódosítási javaslatban szerepel, amelyeket az Energiaügyi Minisztérium pénteken tett közzé társadalmi egyeztetésre. A szigorítások célja – közleményük szerint – „a magyar emberek egészségének és környezetünk védelmének biztosítása”.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a környezetvédelmi engedélyekhez kapcsolódó bírságok – így például a zajbírság és a levegőtisztaság-védelmi bírság – összege 15-20 éve változatlan. Az új szabályozás ezt módosítaná, miközben különbséget tenne magánszemélyek, kis- és közepes vállalkozások, valamint nagyvállalatok között. A bírságok minimum a duplájára, de a jogsértés súlyosságától függően akár negyvenszeresére is emelkedhetnek.
Ez azt jelentené, hogy:
- Az a beruházó vagy vállalkozás, amely környezetvédelmi engedély nélkül folytat engedélyköteles tevékenységet, napi 100 ezer–1 millió forintos bírságra számíthat.
- Ha egy vállalkozás rendelkezik engedéllyel, de nem tartja be annak előírásait, akkor kis- és közepes vállalkozás esetén 500 ezer–20 millió forintos, nagyvállalatok esetében pedig akár az előző évi nettó árbevételének 5 százalékát elérő, maximum 2 milliárd forintos bírságot is kiszabhatnak.
A módosítás részletesen szabályozná a kiemelt környezetvédelmi szabályszegéseket is. Azok a vállalkozások és magánszemélyek, akiket egy adott évben legalább 50 millió (magánszemélyek esetében 10 millió) forintnyi környezetvédelmi bírsággal sújtanak, további jogkövetkezményekre számíthatnak. Ezek közé tartozik például:
- Az érintett cég vagy személy adatainak nyilvánosságra hozatala a környezetvédelemért felelős minisztérium honlapján, valamint a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY) történő bejegyzés és a környezetvédelmi miniszter értesítése.
- Az adott tevékenységtől való eltiltás mindaddig, amíg a jogsértés fennáll.
A hulladékgazdálkodási bírságok összege is jelentősen emelkedne:
- Magánszemélyek akár 50 millió forintos,
- Jogi személyek és szervezetek pedig akár 500 millió forintos büntetésre számíthatnak.
- Az illegálisan, 100 kilogrammnál kevesebb veszélyes hulladékot lerakók helyszíni bírságot is kaphatnak, amely 20 ezer forint lehet, még akkor is, ha a hulladékot 15 napon belül eltávolítják.
A rendeletmódosításokkal a vízszennyezők csatornabírságát is a duplájára emelnék.
