Több párt is reagált vasárnap este arra, hogy a szavazatok csaknem kétharmadával Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte az időközi országgyűlési képviselő-választást a Tolna vármegyei 2-es számú, dombóvári választókerületben.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a leadott szavazatok 99,12 százalékának feldolgozottsága alapján Csibi Krisztina 11 913 szavazatot, az összes voks 63,7 százalékát kapta.
Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) 3588 (19,18 százalék), Takács László (Demokratikus Koalíció) 2055 (10,99 százalék), a független Harangozó Gábor 437 (2,34 százalék), a szintén független Vilcsek Ernő 380 (2,03 százalék), Ágoston Pál Péter (Második Reformkor) 330 (1,76 száz alék) szavazatot szerzett.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöksége az MTI-hez eljuttatott közleményében arról írt, hogy jelöltjük, Dúró Dóra a párt történetének legjobb eredményét érte el az időközi országgyűlési választáson. Hangsúlyozták, hogy most először végeztek a legerősebb ellenzéki pártként.
“A Mi Hazánk Mozgalom volt az egyetlen parlamenti párt, mely a 2022-es országgyűlési választási eredményéhez képest erősödött a 2024-es választásokra, most pedig tovább növeltük támogatottságunkat”
– jelezték.
“A folyamatosan erősödő Mi Hazánk készen áll arra, hogy a Fidesz alternatívájaként bemutassa és megvalósítsa Virradat programját” – írták.
“Ma este bebizonyosodott, hogy a Demokratikus Koalícióval számolni kell most, számolni kell egy esetleges előrehozott választáson, és számolni kell 2026-ban is”
– olvasható a DK közleményében.
Hozzátették: “ha itt, a jobboldal fellegvárában erre vagyunk képesek, akkor mérget vehetnek rá, hogy a kormányváltás kiharcolásához elengedhetetlen politikai erőként kell velünk számolni”.
Takács László egy igazi DK-s, aki tudja, hogy “mi tett minket ilyen erős politikai közösséggé” – írták a jelöltjükről. Jelezték: ott lesznek mind a 106 választókörzetben, és nem fogják feladni céljaikat “egy szabad, igazságos, európai Magyarországról”.
Facebook-oldalán a választáson jelöltet nem indító Tisza Párt elnöke azt írta:
a Fidesz célja a mai időközi választáson 45 és 50 százalék körüli részvételi arány volt; mindenképpen el akarták érni a 2020-as szerencsi választáson összehozott 45 százalékos részvételt.
Magyar Péter hozzátette: ehhez képest a részvétel nem éri el a 35 százalékot, amely a valaha volt egyik legalacsonyabb; ez nyilvánvalóan óriási politikai és mozgósítási kudarc “az állampártnak és a Kubatov-féle mozgósítási gépezetnek”.
Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében kiemelte: “Peti, sírni csak a győztesnek szabad! Nem tudtad? Magyarázkodni meg mindig a vesztesek szoktak, és azok, akik el sem mernek indulni.”
Jelezte: “a tolnai időközit a Fidesz-KDNP jelöltje, Csibi Krisztina a szavazatok kétharmadával megnyerte!”
“Gratulálok Krisztinának és a csapatának!” – írta.
“A Tisza nem árad, hanem szárad, kiszárad”
– fűzte hozzá, megjegyezve: “Csak a Fidesz!”
“Ui.: a balliberó közvélemény-kutatásokról holnap ejtek néhány szót!” – zárta bejegyzését Menczer Tamás.
No de mit mond a szakértő?
Török Gábor politikai elemző szerint az eredmény egyértelmű siker. A várakozás az volt – magyarázza, hogy a Tisza Párt távollétében a Fidesz jelöltje simán, versenytárs nélkül hozza ezt a számára kedvező körzetet, és ezt a várakozást be is teljesítette a mai választás.
Abban sincs sok meglepetés, hogy a Fideszen kívüli szereplők az eredmények ismeretében az alacsony részvételről beszélnek, ez korábban is megszokott volt, ugyanakkor a 35 százalék körüli részvétel időközi választáson egyáltalán nem tekinthető kiugróan alacsonynak. A Fidesz tehát kihozta a választásból, amit lehetett, ráadásul egy ilyen sikerre nagy szüksége is volt a számos ügyben defenzívába szorult kormánypártnak.
Következik-e ebből valami a pártok országos támogatottságára és a parlamenti választásra tekintettel?
Török Gábor szerint nem sok. Minden időközi kapcsán elmondják az elemzők, hogy azok a helyi sajátosságok és az alacsony részvétel miatt csak nagyon korlátozottan alkalmasak országos következtetések levonására, és ez bizony most sincs másként. Politikai értelmezések megfogalmazására persze így is alkalmas lesz, de nem javaslom, hogy bárki ebből akarja kiolvasni, hogyan állnak a pártok 2025 elején és mi lesz majd 2026 tavaszán az országos választáson – írja az elemző.
