“Magyarországon nincs Halloween, itt mindenszentek van” – okoskodnak egyes Facebookcsoport-lakók. Nekik ugyanis joguk van eldönteni, hogy ki mit ünnepel hazánkban, és bizony, jaj annak, aki képes jól érezni magát szeretett halottaink siratása mellett. De miért is kell választania? Hát nem fér meg egymás mellett a búskomor mindenszentek-halottak napja és a Halloween? Há’ dehogynem! Ismerkedjünk meg a sokak által tévesen amerikai eredetűnek vélt, és talán emiatt (no meg a kissé ragacsos-szirupossága miatt) erősen megosztó, de kétségkívül növekvő népszerűségnek örvendő ünneppel.
A Halloween eredete
A Halloween-t minden év október 31-én ünneplik. 2000 évvel ezelőtt Írország, az Egyesült Királyság és Észak-Franciaország területén élő kelták november 1-jén ünnepelték az új évet, amely a nyár és a betakarítás végét, valamint a hideg tél kezdetét jelölte. Úgy tartották, hogy az év végi éjszakán elmosódik az élők és holtak világa közötti határ. Október 31-én ünnepelték Samhaint, amikor úgy hitték, hogy a halottak szellemei visszatérnek a földre.
A kelták úgy gondolták, hogy a szellemek jelenléte megkönnyítette a druidák, azaz a kelta papok számára a jövő megjövendölését. A jóslatok fontosak voltak a természettől teljesen függő emberek számára, így ezek vigaszt nyújtottak a hosszú, sötét tél idején. A druidák szent máglyákat építettek, ahol az emberek összegyűltek, hogy áldozatokat mutassanak be a kelta istenségeknek. A kelták állatfejeket és -bőröket viselve jósoltak egymásnak. Az ünnep végén újragyújtották otthonaik tüzét, amit a szent máglyáról hoztak el, hogy megvédjék őket a tél során.
A 8. században III. Gergely pápa november 1-jét mindenszentek ünnepévé nyilvánította. Később a mindenszentek napja magába olvasztotta Samhain egyes hagyományait. Az előző estét All Hallows Eve-nek, később Halloweennek nevezték el. Idővel a Halloweenhez kötődő jellegzetességek is kialakultak, mint például a “trick-or-treating” (“csokit, vagy csalunk”), töklámpás faragása, összejövetelek, jelmezbe öltözés és persze az elmaradhatatlan édességzabálás.
Kr. u. 43-ra a Római Birodalom meghódította a kelták területeinek nagy részét. A római uralom ideje alatt két római eredetű fesztivált olvasztottak össze a Samhainnal: a Feralia nevű ünnepet, amely a holtak emlékére szolgált, és egy napot, amely Pomona, a gyümölcsök és fák római istennője tiszteletére szólt. Pomona szimbóluma az alma, így a Samhainba való beolvadása valószínűleg magyarázza a mai almahalászás hagyományát.
Halloween Debrecenben: programajánló, tudnivalók mindenszentekre és halottak napjára
Halloween az USA-ban
Halloween ünneplése az amerikai gyarmatokon korlátozott volt a szigorú protestáns hitrendszerek miatt, különösen Új-Angliában, bár Marylandben és a déli gyarmatokon elterjedtebb volt. A különböző európai és indián hagyományok keveredésével egy sajátos amerikai Halloween kezdett kialakulni. Az első ünnepségek között voltak az aratási összejövetelek, ahol a szomszédok történeteket meséltek a halottakról és jósoltak.
Az 1800-as évek végére az amerikai Halloween inkább a közösségi életről és az összejövetelekről szólt. A félelmetes elemek lassacskán kikoptak a Halloween ünnepléséből. Az 1920-as és 1930-as évekre a Halloween világi, de közösség-központú ünneppé vált. Az 1950-es évekre főként a fiatalok ünnepe lett, és a „trick-or-treating” hagyománya is ekkor alakult ki. A Halloween ma az USA második legnagyobb kereskedelmi ünnepe a karácsony után, évi több mint 11 milliárd dolláros forgalommal.
Történetek és babonák a Halloween körül
Halloween eredetileg a nyár végét jelképező kelta ünnep volt, amely során az emberek közel érezték magukat elhunyt szeretteikhez. Ma Halloween szellemeit gyakran félelmetesebbnek ábrázolják, és a babonák is félelmetesebbek lettek. Kerüljük például a fekete macskákat, mert balszerencsét hozhatnak ránk, és nem sétálunk át ilyenkor létra alatt. Eredetileg a fekete macskákat a középkorban kezdték az ördöggel társítani, így Halloween idején különösen ügyelünk arra, hogy ne találkozzunk velük.
Számos olyan Halloween-hagyomány létezik, amelyek feledésbe merültek. Sokszor fiatal nők jövőjének megjóslására használták ezeket a rítusokat. Írországban például az egyik legenda szerint, ha egy lány egy tál diót hajított a tűzbe, a hamuvá égő dió jelezte, ki lesz a jövendőbeli férje. Az almahéjat a válluk fölött hajították át, hogy a jövendőbelijük kezdőbetűje megjelenjen a padlón. Minden Halloween szokás – akár jóslatok, akár babonák – azokra a szellemekre épül, akiknek az ősi kelták mélyen tisztelték a jelenlétét.
Csokiért házról házra
A Halloween ünneplése az idők során különféle elemekkel gazdagodott. Az Egyesült Államokban például az 1800-as években kezdődött a „trick-or-treating” hagyománya, amely a korábbi európai hagyományokból ered. Eredetileg a gyermekek házról házra járva élelmet vagy pénzt kértek, cserébe pedig ígéretet tettek, hogy imádkoznak a család elhunyt tagjaiért. Az angliai All Souls’ Day idején szokás volt „lélekkalácsot” adni az ünneplőknek, akik azzal köszönték meg az adományt, hogy majd imádkoznak az elhunytak lelkéért. Ezt az ősi szokást vették át az amerikai gyermekek is, akik édességet kaptak azért, hogy „megkíméljék” az emberek házát a tréfáktól vagy kellemetlenségektől.
A Halloween másik jellegzetes szimbóluma a töklámpás, vagy „jack-o’-lantern”, amely szintén régi hagyományokból táplálkozik. Eredetileg Írországban és Skóciában használták a lámpásokhoz répát vagy cukorrépát, majd amikor az amerikai kontinensre érkeztek az ír bevándorlók, a helyben elterjedt és könnyebben faragható tök vált a lámpások alapanyagává. A töklámpások hagyománya a „Stingy Jack” nevű alakhoz kötődik, akiről azt tartották, hogy örökké a Földön bolyongott egy izzó parázs által megvilágított tökdarab társaságában.
Halloween szimbólumai közé tartozik még a fekete macska, a boszorkányok, a szellemek és a temetők képei is, amelyeket a középkori babonák és félelmek inspiráltak. A középkorban sokan úgy hitték, hogy a fekete macskák a boszorkányok segítői vagy akár maguk a boszorkányok, akik állatformát öltöttek, hogy elrejtőzzenek. Ezek a babonák ma is tovább élnek, bár már inkább a Halloween-jelképek részeként.
A 20. század során a Halloween ünneplése fokozatosan az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb családi ünnepévé vált. Az ünnepi hagyományok részévé váltak a jelmezversenyek, a halloween-partik és az ijesztő díszek elhelyezése. A filmipar is jelentősen hozzájárult a Halloween népszerűségéhez, olyan klasszikus horrorfilmek megjelenésével, mint a „Halloween” (1978), „Rémálom az Elm utcában” vagy a „Sikoly”, amelyek szintén fokozzák az ünnep hangulatát. A családbarát filmek, mint a „Hocus Pocus” vagy „Az őrület hajnala” pedig a Halloween ünnep vidámabb oldalát képviselik.
Manapság Halloween globálisan is elterjedt, és egyre többen ünneplik világszerte. Sok országban a gyerekek, tinédzserek és felnőttek egyaránt jelmezekbe bújnak, hogy részesei legyenek ennek a misztikus, vidám ünnepnek.
Halloween Magyarországon
A Halloween az utóbbi évtizedekben globális jelenséggé vált, számos országban – köztük Magyarországon is – az amerikai stílusú szokások is meghonosodtak, bár különböző formában. Sok helyen a “trick-or-treat” hagyományos édességgyűjtése helyett inkább családi vagy közösségi rendezvényeket, ijesztő dekorációval és látványos jelmezekkel gazdagított bulikat szerveznek. A jelmezek is egyre változatosabbak: míg egyesek klasszikus, rémisztő figurákat választanak, mint a boszorkányok, vámpírok vagy zombik, mások popkultúra ihlette szereplőket vagy kreatív, humoros ötleteket valósítanak meg.
Magyarországon a halloweeni szokások a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni, főleg a gyermekek és egyetemisták ünneplik. Mára a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő üzletet és nagy forgalmat jelent, a vicsorgó töklámpás által jelképezett angolszász népszokás eltorzított magyarországi változata, bár megjelenését bőven éri kritika is. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak, a magyar kultúrközegben idegennek, és néhány horrorisztikus kellékét visszataszítónak tartják.
Összességében a Halloween, miközben megőrizte ősi gyökereit és hagyományait, modern szokásokkal, kereskedelmi elemekkel és szórakoztató iparágakkal egészült ki. Az ünnep világszerte egyre népszerűbb, és úgy tűnik, minden évben új elemekkel, ötletekkel és hagyományokkal gazdagodik.
Sz. Sz.
