Már az áprilisi aszály sem kedvezett, de a július elejétől egyre csak fokozódó nyári aszály végleg betett a kukorica és napraforgó állományoknak hazánk döntő részén.
Kényszerérés, növényszáradás a jellemző ezekben a kultúrákban – írja a HungaroMet agrometeorológiai elemzésében. A heti folytatás sem ígér területi átlagban számottevő csapadékot, csak elszórtan alakulhatnak ki kisebb foltokban záporok, zivatarok, miközben kánikula várható. A jövő hét elején van több esély a csapadékra és akkor érkezhet lehűlés is.
Az előző hétennagyobb részt száraz időjárás volt a jellemző. Inkább csak hétfőn és csütörtökön alakultak ki elszórt záporok, zivatarok, de ezekből csak nagyon kis területre hullott számottevő csapadék, az ország döntő része gyakorlatilag teljesen szárazon maradt Az elmúlt 30 nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad az átlagostól, csak délnyugaton és északkeleten hullott 50 mm-t meghaladó mennyiség, az ország középső részén helyenként még 5 mm sem esett. A 90 napos összeg csak kis foltokban mutat többletet, a jellemző ezen az időtávon is a hiány, mely az ország középső részén a 110 mm-t is eléri. A talaj felső egy méteres rétege csak északkeleten és délnyugaton tartalmaz néhol kielégítő mennyiségű nedvességet, hazánk túlnyomó részén rendkívül száraz, mintegy 130-150 mm csapadék hiányzik a talajból a telítéshez képest. A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály az ország nagyobb részén tovább fokozódott az elmúlt egy hét során.
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt héten jellemzően 30 Celsius fok körül alakult, majd a hét végére megérkezett az idei negyedik hőhullám, és vasárnap a maximumok már 35 fok közelébe emelkedtek.
Fotó: MTI/Komka Péter
A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fenológiai fázisába léptek. A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálytól sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok. Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Bár égető szükség lenne az esőre, a legtöbb táblában már egy kiadós csapadék sem segítene az állományokon. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiséget sem kapták meg, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.
Az elmúlt héten alig-alig voltak vizes növényállományok, a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza (mely a harmatos időtartamot jellemzi) alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulásának a száraz idő nem kedvezett.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július végére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökkenő tendenciát mutat. Az erdők kivételével a természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növényeink is száradni kezdtek már. A természetes száradást a forró, nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget elsősorban az Alföldön és a Dunántúl keleti területein, ami az aszály következménye.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1220 és 1400 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, északkeleten mintegy 170, északnyugaton 240 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 120-200 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.
Augusztus elején sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északkeleten 60-100 mm-el marad el az optimális értéktől, másfelé viszont 100-200 mm az elmaradás.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.
Az előttünk álló hétenis nagyrészt száraz időre, kánikulára van kilátás. Elszórtan, kisebb foltokban kialakulhatnak záporok, zivatarok, de területi átlagban nem várható számottevő mennyiségű eső, így összességében az ország nagyobb részén tovább szárad a talaj, és az aszály súlyosbodása várható. A jövő hét elején valószínű egy markáns frontrendszer, mely esőt és lehűlést hozhat. A hőmérséklet csúcsértéke északon 31-34, a déli területeken pedig 35-40 fok között valószínű.
