2015 februárjában indította mobilitási partnerségét a BMW Group Magyarország a Magyar Állami Operaházzal. Az együttműködés keretében a BMW egyebek közt az állami intézmény rendelkezésére bocsát egy, a legújabb modellekből válogatott autóflottát. Hogy mely operaházi dolgozó használhatja azokat, arról az Opera vezetői dönthetnek, ők pedig leginkább saját magukat tartották érdemesnek rá.
A Magyar Narancs úgy tudja, a luxusflottát rendszeresen cserélik is. A jelenlegi flotta egyik csúcsmodelljét pedig nem más, mint Ókovács Szilveszter főigazgató, a büfé-gate főszereplője használja. Mindehhez természetesen stílus is dukál, a csúcsjárgányt rendszeresen az Operaház Dalszínház utcai kocsifelhajtóján pihenteti.
Ez az úgynevezett királyi felhajtó, ami az épületben a királyi lépcsőhöz csatlakozik, az pedig a Sissi-páholyba vezet.
A lap szerint a BMW X5-ös szériájának plug-in hibrid példányai alaphangon bő 45 millió forinttal terhelik meg a vevő pénztárcáját, ha benzines autót vásárol, akkor pedig a 60 millió forintot is átlépheti az összeg. A szakszervezetek nehezményezik, hogy bár a BMW eredeti célja az volt, hogy az autókkal az Operaház arra érdemes, népszerű, állami elismerésekkel is díjazott, ének-, zene- és táncművészei részére adják használatba, a gyakorlatban inkább a vezetőség pöffeszkedik a luxusautókban.
Azoknak, akiknek hivatalból jár az Operaház biztosította szolgálati gépkocsi.
Mindez olyan időszakban történik, amikor az Operában elbocsátásokat hajtanak végre arra hivatkozva, hogy költséget takarítsanak meg – emlékeztettek a szakszervezetek. A főigazgató ráadásul a társulati ülésen azzal is érvelt a megtakarítások szükségessége mellett, hogy ötéves laptopjának még az akkumulátorcseréjére sem futja. A portál elküldte kérdéseit az érintettnek, de válasz eddig nem érkezett.
Ókovács: másnak is van szolgálati autója
“A cikkek egyetlen betűje sem igaz. Nem az a szerződés, nem kárt okoz, de hasznot hajt, nem az az autó, nem azért áll ott, nem az a dátum, nem az a funkció, nincsenek személyautói az Operának, nincs ellenkező gyakorlat, nincs ezügyben feszültség.
A szakszervezeti vezető bosszús. Törvényes sztrájkot már nem képes szervezni, ezért személyemben támad: ugyanazt a demagóg kártyát húzza elő, mint két éve már, amikor a BMW vezetése Münchenből leállította.
Tagadja, de a hivatali gépjármű intézménye létezik. (Esetleg pl. Szegeden a polgármesteri autót nem a polgármester használja?) Fáj neki, de az Operát már 10 éve támogatja a BMW.Maradjon is így: mi büszkék vagyunk nagyszerű mobilitás-partnerünkre, a vasúti mérnök pedig, miután azt is elmagyarázta nekem, mi fán terem a művészet, kitalálhatja a következő dicsőséges akciót. Javaslom irodám urizáló megszellőztetését (ablaktalan, 12 m2-es lyuk), sofőröm faggatását (nincs), drága passzióim detektálását (mancala és gombfoci), nagy értékű ruhatáram feltérképezését (nincs), luxus órám kiszerkesztését (Apple), esetleg háztartási hulladékunk átnézését (Aldiban vásárolunk).
Aztán megint be lehet ülni a sportrepülőbe, és lehet egy kört tenni a város felett, amely annak az Ókovácsnak az urizálásán csámcsog, akinek a hírTV-s stábja 2008-ban utánament a vasúti érdekképviselők MÁV-vezetési szintekbe betagozott béreinek. Aki akar, keressen rá, mennyi volt az annyi. És legyen elég a tanulság: a bosszú és a primitív demagógia tartósít. Meg a pénz.
Mi ma este is Rigolettót játsszunk, csodálatos kollégákkal, telt ház mellett. Próbáljuk századszor is visszaépíteni az intézményi renomét. És olyan jó arra gondolni, hogy ennek az embernek a művészethez semmi köze”