A szavazókorú népesség körében a 30 százalékos Fidesz után a DK és a Mi Hazánk is 7-7 százalékon áll – ismertette a hvg360.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 6-on,
a Momentum és Jobbik 4-4-en, a Nép Pártján 3-on, a Mindenki Magyarországa 2-n, az MSZP, a Második Reformkor, az LMP és a Párbeszéd 1-1-en, 34 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt.
A választani tudó „biztos” szavazók közt a Fidesznek 46 százaléka van. Ezután a 12 százalékos DK, a 10 százalékos Mi Hazánk, a 7 százalékos Magyar Kétfarkú Kutya Párt, majd a Momentum (6 százalék), a Jobbik és A Nép Pártján (5-5 százalék), a Mindenki Magyarországa Mozgalom (3 százalék), az MSZP és a Második Reformkor (2-2 százalék), végül pedig az 1 százalékos Párbeszéd követi.
Már a falvak lakóinak is csak kisebbsége: 43 százaléka ragaszkodik Orbán Viktor kormányához. A városokban ez már csak 41 százalék, a megyei jogú városokban 39, Budapesten pedig mindössze 23.
A Medián mérésében csak két demográfiai csoport többsége tart ki Orbán meg a kormánya mellett: a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak. Éppen ezeket a választópolgárokat akarja a Fidesz a szavazó urnákhoz terelni az önkormányzati és az európai parlamenti választás összevonásával.
A 34 százaléknyi „párt nélküli” ebben a parlamenti ciklusban rekord. A „bizonytalanoknak” csak a 19 százaléka mondta, hogy a következő választás után továbbra is az Orbán-kormányt látná szívesen. Abszolút többségük, 59 százalékuk kormányváltást szeretne. A jelenlegi közhangulat paradoxona az, hogy (a 40 évesnél idősebbek, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a legalacsonyabb jövedelműek kivételével) minden társadalmi csoportban a kormányváltást óhajtók vannak többségben. Az ellenzék valamiért mégsem képes a válsághelyzetet politikai tőkévé konvertálni.
