A „sajtószabadság ragadozóinak” feketelistájára egyetlen uniós vezető került fel: Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A magyar kormányfő Jair Bolsonaro brazil elnökkel egyetemben új belépő a listán – írja a 24.hu.
Mint írják: a közszolgálati műsorszolgáltatás propagandaszervezetté vált, a magánkézben lévő médiumokat pedig vagy leigázták vagy elhallgattatták.
A fennmaradó független médiumokat diszkriminálják a kormányzati hirdetések és a hivatalos információkhoz való hozzáférés területén. Újságíróikat szisztematikusan becsmérlik a kormánypárti médiában, amely „álhírek” közvetítőinek nevezi őket.
A listára Orbán Viktor mellett olyan vezetők kerültek fel, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Kim Dzsongun észak-koreai diktátor, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vagy Bassár el-Aszad szíriai elnök.
A kormány reakciója: Soros!
“A Soros ex machina ismét belendült” – írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán hétfőn.
Varga Judit úgy fogalmazott: “irányított kérdésekkel machináló kamujelentéssel és listákkal próbálják már megint aláásni Magyarország hírnevét a baloldali véleménybuborék szervezetei”.
A Riporterek Határok Nélkül hétfőn közzétett egy listát, amely Magyarországot úgy próbálja feltüntetni, mint ahol különösen drasztikus módon és kíméletlenül nyomják el a sajtószabadságot – írta a miniszter, aki “függetlenobjektívnek” nevezte a szervezetet.
Közölte: a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2017-ben 200 ezer dollárt (60 millió forintot), 2019-ben pedig 175 ezer dollárt (52 millió forintot) kapott Soros György üzletember alapítványától. Hozzátette: a szervezet egyedüli forrásként támasztott alá több “aggályt és vádat”, amelyet az Európai Bizottság fogalmazott meg jogállamisági jelentésének elkészítésénél.
Varga Judit azt írta, a valóság az: a Magyarország ellen intézett “összehangolt támadásoknál” figyelmen kívül hagyják, hogy Nyugat-Európában szinte teljesen elnyomják a konzervatív véleményeket.
Aggasztónak nevezte továbbá azt is, hogy a németeknek csak 45 százaléka gondolja úgy, hogy szabadon elmondhatja az álláspontját, “míg Magyarországon az online és offline vélemények szabadsága mindenki számára garantált”.
A miniszter kiemelte: az Európa Tanács első nemzetközi szervezetként jelentette ki a 2011-ben elfogadott magyar alaptörvényről szóló határozatában, hogy az új magyar parlament a szabad és demokratikus Magyarország történetében először, demokratikus eljárás útján módosította az egypártrendszertől örökölt korábbi alkotmányt egy új és modern alaptörvénnyé, a parlamentben folytatott intenzív viták után és a magyar civil társadalom közreműködésével.
Azt is megjegyezte, hogy a bizottsággal együttműködve alakították ki a magyar média szabályozási környezetét.
Varga Judit úgy fogalmazott: “Magyarország egyike azon kevés uniós tagállamnak, ahol a médiában és az ideológiai vitákban, valamint a közvéleményben is valódi pluralizmus érvényesül. Átfogó jogszabályi környezet biztosítja az újságírói és szerkesztői szabadságot.”
“A Riporterek Határok Nélkül listagyártói inkább amiatt aggódjanak, hogy a Politico nem hajlandó közölni egy demokratikusan megválasztott kormány igazságügyi miniszterének a véleménycikkét. Mert ez valóban aggasztó a sajtószabadság szempontjából…”
– írta Facebook-oldalán.
