Élőlánc a tudományért címmel kedd délután demonstrációt tartott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A demonstráció résztvevői az MTA épülete körül élőláncot alkotva álltak ki az MTA egysége, autonómiája, a kutatóintézetek függetlensége mellett.
A “Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!” elnevezésű akciót azért hirdették meg, hogy kiálljanak Magyarország legnagyobb kutatóhálózatának megtartása mellett – mondta Szilágyi Emese szervező a résztvevőknek, akik megtöltötték az MTA Széchenyi téri épülete előtt lévő parkoló területét.
Hozzátette: az élőláncos szolidaritási akciót azért kedd délutánra szervezték, mert akkor az MTA elnökségének olyan döntést kell hoznia, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar tudományosság jövőjét.
Az MTA mellett tüntetnek, élőlánccal vették körbe az épületet – videó
“Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!” – ezzel a felütéssel szerveztek az MTA dolgozói demonstrációt az épület mellé kedd délutánra. Mindeközben az épületben megkezdődött az MTA elnökségi ülése, amin a “Palkovics-tervről” döntenek. Az élőlánc fél háromtól kezdődött, amikor az MTA ülése is az épületben.
Szilágyi Adrienn, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa a fiatal kutatókat képviselve a tudományos közösség egységének fontosságát hangsúlyozta. “Az Akadémiai Dolgozók Fórumának célja, hogy kiálljon az akadémia jelenlegi szervezeti felépítéséért, az egységes kutatóhálózatért, továbbá finanszírozási rendszerének fenntartásáért, szakmai és pénzügyi függetlenségének megőrzéséért, valamint az ehhez szükséges garanciák biztosításáért” – hangsúlyozta.
Elfogadhatatlannak nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által január 31-én meghirdetett Tématerületi Kiválósági Programot, amely szerinte nem más, mint “megszorító intézkedés”. Mint mondta, a tervezet előnytelen versenyhelyzetet teremt, az akadémia finanszírozását pusztán pályázati forrásokból képzeli el, amely működésképtelenséget és szétesését eredményez, felszámolja az MTA autonómiáját. “Megértjük a reform szükségességét, de nem az ott dolgozók egyetértése nélkül és az ő kárukra” – mondta.
Az MTA dolgozói és vezetése nyitott a kutatómunka feltételeinek javítását célzó reformokra, amelyekre kizárólag az akadémiával közösen kialakított tervek alapján kerülhet sor – tette hozzá.
Pléh Csaba akadémikus, pszichológus-nyelvész felszólalásában azt hangsúlyozta: az ITM úgy szeretné versenyre késztetni a tudományos élet szereplőit, hogy közben “amputálná a lábukat”. Mint fogalmazott, az ITM elképzelése, amely “háttérbe szorítja, lenézni és becsmérli a tiszta tudományos kutatás világát”, beláthatatlan következményekkel járna.
Kenesei István nyelvész professzor arra figyelmeztetett, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere nem lehet alapelve a tudományok művelésének, “fékekkel nem lehet megjavítani a tudományt”, pedig a kormány erre készül.
A rendezvényen elhangzott, hogy az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan eddig csaknem félszáz hazai és külföldi tudományos intézet, kutatóközpont, egyetemi tanszék, szakszervezet, tudományos egyesület fejezte ki szolidaritását.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökségi ülésére érkező Lovász László elnök integet az akadémia tervezett átalakítása ellen szervezett tüntetés résztvevőinek az MTA székháza előtt Budapesten 2019. február 12-én
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az akadémia székháza előtt demonstrálókhoz kiment a köztestület elnökségi üléséről Lovász László, az MTA elnöke és átvette azt a dokumentumot, amelyben a kutatók tiltakoznak az akadémia finanszírozásának megváltoztatása ellen.
A beszédek után a szervezők kérésére a résztvevők egy-egy olyan könyvet emeltek a magasba, ami megjeleníti számukra a magyar tudományt, valamint élőláncot vontak az akadémia épülete köré.
(MTI)
