A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Mátyás király alakja erősebben köt össze, mint ahogy Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor bomlasztani tudott.
Gulyás Gergely a Kolozsváron született Mátyás király alakjára reflektáló Kolozsvári Magyar Napok hétfői nyitógáláján sikernek nevezte, hogy a magyarság ezer esztendő viszontagságai után is megmaradt a Kárpát-medencében.
Büszkeségre ad okot az ezeréves magyar államnak egy olyan közösségben való megünneplése, amely száz év elszakítottság után is él
– mondta.
Hozzátette: amikor oly sokszor a lét vált kérdésessé, a megmaradás is győzelemnek számít.
A magyar történelem és irodalom akkor is irigylésre méltó lenne, ha csak azok tartoznának bele, akik a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszanak – mondta Gulyás Gergely.
Azt is megemlítette azonban, hogy azokból az ígéretekből, amelyeket a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen összegyűlt románok fogalmaztak meg a nemzetiségeknek, soha sem lett törvény vagy hivatalos állampolitika.
“Az ezzel való szembesülés, a százéves évfordulót ünneplő Románia számára is nagy feladat, és egy évszázados mulasztás pótlásának a lehetősége”
– fogalmazott.
Úgy vélte: mindaz, ami a szorosabb román-magyar együttműködést gátolja, a román érdekekkel is ellentétes.
“A politikai célból indított büntetőeljárások alapos gyanújától, a restitúció leállításától, a Székely Mikó Kollégium és a marosvásárhelyi iskola ügyének a megoldatlanságától nemcsak az erdélyi magyarságnak rosszabb, de a románoknak sem jobb semmivel”
– jelentette ki Gulyás Gergely.
A miniszter szerint a ház amely sok-sok kolozsvári nemzedék életéből és művéből épült, megóvásra érdemes, és a románok és magyarok csak együtt tudják fenntartani.
Kelemen Hunor, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy Kolozsvárt a nyitottság, a türelem és a tudás működtette évszázadokon át, és a város története a benne lakó polgárok történeteiből állt össze. Amint a politikus megjegyezte: Kolozsváron ma is elfér egymás mellett több igazság, még akkor is, ha néha ezek farkasszemet néznek egymással.
“Ez a város a hagyománya által képes előbb-utóbb egymást elfogadó, és bízunk benne, hogy egymásra támaszkodó tekinteteket és történeteket kovácsolni”
– fogalmazott Kelemen Hunor.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke megkövette a szervezőket amiatt, hogy tíz évvel először, amikor először vetődött fel a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésének ötlete, maga sem hitt a gondolatban. Arra biztatta ugyanakkor a magyar politikai pártokat, egyházakat, hogy fogjanak össze mindannyiszor, amikor a közös érdekek ezt megkívánják.
Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár egyesület elnöke úgy vélte, a magyarság a Kolozsvári Magyar Napok által visszakapott valamit az egykori kolozsvári magyarok életérzéséből.
A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartott nyitógálán a köszöntő beszédek után a budapesti Újszínház Országjáró Mátyás király című zenés históriás játékát tekinthette meg a közönség.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a hét végéig több mint 630 programra látogathatnak el az érdeklődők. Az 575 éve Kolozsváron született Mátyás király és a 450 évvel ezelőtt Tordán kikiáltott vallásbéke köré szerveződik a rendezvények jelentős hányada.
