Újabb hét, újabb bemutató a Vojtinában: február 8-án láthatja először a közönség legújabb színháztermi előadásunkat, melyben Trisztán és Izolda története elevenedik meg a színpadon Kovács Domokos rendezésében. A középkor legszívszorítóbb szerelmi legendája a kötelesség és a mindent elsöprő szenvedély örök harca. Vajon mi az erősebb: az ígéret, a becsület vagy az a szenvedély, amely lángra lobbantja a világot?
Trisztán és Izolda története évszázadok óta visszatérő témája különböző művészeti ágaknak. A 2024-ben bemutatott Sárkánykirály kiemelkedő szakmai és nézői sikert aratott, így a bábszínház a dán történet alapján készült előadás alkotóit kérte fel egy újabb felnőtteket és az ifjúsági korosztályt (16+) megszólító előadás létrehozására. A klasszikus történet kortárs szöveg-adaptációjával egy olyan előadást hoztunk létre, ami az eredeti rege metaforikus szintjeit kibontva az egyes szereplők belső lelki folyamataira fókuszál.
Kovács Domokos rendező többek között azt emelte ki a vele és a címszereplőkkel készült interjúban, hogy nincs olyan érzelmi kötődés két ember között, amit bűnösnek lehetne tekinteni.
„Azért is olyan fontos számomra, mert ez a szerelem több szempontból is ellene megy a társadalmi konvencióknak. Trisztán és Izolda története nagyon kiélezett, szélsőséges helyzetekben mutatja meg egy szerelmi kapcsolat dinamikáját, tragédiáját és sokszínűségét, amit megismerve én azt viszem el magammal, hogy egyszerűen nincs olyan érzelmi kötődés két ember között, amit bűnösnek lehetne tekinteni. Azt élik meg, hogy az érzelmeknek nem lehet parancsolni: ha valaki vonz, akkor az vonz, és azzal nem lehet mit csinálni. A szerelem nem ismer se nemzetiséget, se korkülönbséget, se társadalmi osztályt, se bőrszínt, se nemet, se előéletet, se semmit. Ha a vonzalom fennáll, az ellen lehet küzdeni, viszont annak egy minden résztvevő számára kiterjedő tragédia a kimenetele.”
A címszereplők mellett Marke király, Izolda férjének és Trisztán nagybátyjának jelentőségét hangsúlyozta: „Trisztán és Izolda szerelmében van egy harmadik fél, aki kettejükkel egyenrangú: ő Marke király, aki Izolda férje, Trisztánnak pedig a nevelőapja, nagybátyja, legjobb barátja. Egyszerre példakép, egyszerre nevelő, egyszerre mester – nagyon erős szeretet van közöttük. Nagyon izgalmas ebben a trióban, hogy bármelyik két karaktert kiválasztjuk, közöttük nagyon erős kapcsolat van, de ha hármójukat együtt nézzük, valaki mindig egyedül marad. Hiába állnak közel egymáshoz, mindhárman magányosak is.”
Az előadás komplexitásához nagyban járul hozzá a különleges tér, melyet Kárpáti Panna tervező álmodott meg. A templomot, szakrális teret megelevenítő kupola felülnézetből Izolda szemét idézi, szinte olyan érzést keltve, mintha a történések az ő tekintetében játszódnának. A nézőtér nem frontális, a közönség körbeüli a játékteret, a szereplőkkel együtt léteznek ebben a templomromban. Ettől egy szimbolikus intim tér alakul ki: a két szerelmes sosem tud csak kettesben lenni, a nézők tanúként lehetnek részesei megpróbáltatásaiknak.
Csiky Csongor Ábel, a Trisztánt karakterét megformáló színész szerint a szerelmesek tragédiája abban rejlik, hogy nem élhetik meg örömmel érzéseiket: „Nagyon kevés lehetőségük van megélni a szerelmük jó részét, gyakorlatilag csak árulás és áldozatok árán jutnak egymáshoz, és akkor is nagyon rövid időre és lelkiismeret-furdalással terhelve.”
Telenkó-Oláh Tímea Izolda szerepében tűnik fel, és a szerelemnek, amásiknak való kiszolgáltatottságról beszélt. „A szerelem Izolda megfogalmazásában egyszerre örömteli és kiszolgáltatottá tesz. Azt gondolom, hogy a szerelem kettőjük között egyrészt a kölcsönös vonzódásból születik, amit aztán a bájital elfogyasztása mindent elsöprő szerelemmé növeszt. Egymás identitását találják meg a másikban. A vágyakozás abból fakad, hogy azt az alapvető magányt, ami szerintem az emberi létezés sajátja, elfeledtesse.”
Az előadás szakmai bemutatója február 7-én 15 órától lesz, a közönség február 8-án 18 órától ismerheti meg a szerelmesek történetét bábszínházunk Kálvin téri Színháztermében. A bérletes csoportok február 9. és 18. között tekinthetik meg a produkciót.
Joseph Bédier, Günter de Bruyn és Thomas művei nyomán írta:
Nagy Orsolya
Játsszák:
Baditz Dávid
Csiky Csongor Ábel
Hell Krisztina
Mercs Máté Péter
Nagy Mónika
Telenkó-Oláh Tímea
Rendezőasszisztens:
Treitl-Vári Bettina
Világítástervező:
Nánási Barnabás
A díszletet és a bábokat készítették:
Kissné Kati
Nádasiné Szegedi Éva
Oláh Richárd
Majoros Gyula
Tervező:
Kárpáti Panna
Zeneszerző:
Tarr Bernadett
Rendező:
Kovács Domokos
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina
