Papp Klára előadásában egy 19. századi erdélyi arisztokrata nő, Csáky Rozália szellemi és tudományos tevékenységét mutatta be, aki a férfiközpontú kor ellenére jelentős szerepet vállalt a botanikai kutatásban, a könyvkultúra fejlesztésében és a gazdasági innovációk támogatásában.
Rozália műveltsége nagyrészt a családi könyvtárnak köszönhető, amely több mint ötezer kötetet tartalmazott, köztük francia és német nyelvű műveket, újságokat, valamint természettudományos és gazdasági könyveket. Bár formális oktatásban nem részesült, önképzéssel, olvasással és tudósokkal folytatott levelezéssel mélyítette tudását. A könyvtár később az Erdélyi Múzeum Egyesület állományába került.
A grófnő férjével, Jósika Jánossal Bécs és Erdély elitjéhez tartozott, így társasági pozíciója is megkövetelte a magas műveltséget. Gyermekei közül többen politikai karriert futottak be, ám ő maga is tevékeny szereplője volt kora szellemi életének.
Legizgalmasabb tevékenysége a botanika területéhez kötődött. Kiterjedt herbáriumot épített, amelyet egész Erdélyben folytatott növénygyűjtéssel és szakértőkkel való levelezéssel bővített. Levelezett európai tudósokkal is, például Félix Lajallal, akivel a várhelyi mozaikok kutatásában működött együtt. Saját birtokán virágház és botanikus kert kialakítását is tervezte, és jelentős szerepet játszott egy új növényfaj felfedezésében, amelyet róla neveztek el.
Gazdasági újításokban is gondolkodott: cukorgyárat alapított Csáki-Gorbón, ami a korban szokatlan vállalkozói kezdeményezés volt egy nő részéről. Bár férje kezdetben ellenezte, a manufaktúra sikeresen működött egészen a szabadságharc idejéig.
Csáky Rozália neve mára méltatlanul feledésbe merült, pedig tevékenysége bizonyítja, hogy a 19. századi nők – különösen a művelt arisztokrata nők – igenis képesek voltak aktív szerepet vállalni a tudomány, a kultúra és a gazdaság alakításában. Herbáriuma, könyvtára és levelezése az erdélyi tudományosság értékes örökségét jelenti.
