Hazánkban egyedülálló módon Debrecen keresztény felekezeteivel és a város közösségével együtt ökumenikus összefogásban emlékezik meg a virágvasárnapról és az azt követő nagyhét eseményeiről, a krisztusi szenvedéstörténetről.
A 2026. március 29-én immáron 10. alkalommal megrendezett ünnepség ezúttal a város történelmi szakrális terében, a Nagytemplomban zajlott.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a templomban jelen lévő gyermekek láttán azzal kezdte beszédét, hogy amikor az első virágvasárnapon Jézus Jerikó felől bevonult Jeruzsálembe, hasonló jelenet fogadhatta őt is. Hasonló ahhoz, amit ma is láthatunk: gyermekek és felnőttek együtt érkeznek, és egy szívvel, egy lélekkel kiáltják:
Hozsánna Dávid fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban!
Aztán később, virágvasárnap délutánján a templomban a gyermekek maguktól is elkezdték énekelni azt, amit a felnőttektől hallottak. Ez az egyszerű, tiszta dicséret azonban felháborította a kor vallási vezetőit. Jézus ekkor a zsoltárok szavaival válaszolt:
Gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet.
Fekete Károly ennek kapcsán arra figyelmeztetett, milyen nagy a felnőttek felelőssége abban, milyen példát mutatnak gyermekeiknek. A püspök arról is beszélt, hogy a hozsánna szó eredetileg nem dicsőítés, hanem segélykiáltás volt: „Uram, segíts meg!” Jézus esetében azonban ez a két jelentés – a dicsőítés és a segítségkérés – egyszerre igaz. Ő az, akinek adatott hatalom mennyben és földön, ő az, aki tud és akar segíteni.
A virágvasárnap üzenete ma is élő: merjük együtt mondani és énekelni, hogy „Hozsánna Dávid fiának!” Engedjük, hogy Jézus bevonuljon az életünkbe, és megváltoztassa azt. Hogy felismerjük azt a jó és igaz gondolatot: van megváltónk, Jézus Krisztus személyében. Így indulhatunk el örömmel a nagyhét felé. Úgy, hogy a szenvedés ne lesújtson, hanem felemeljen bennünket, és eljuttasson a feltámadás nagy-nagy ünnepéhez, húsvét napjához.
Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája imáját követően Palánki Ferencnek, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökének beszéde hangzott el. A nagyhétről Márton Áron székely püspök elmélkedését idézte, aki azt mondta, Jézus akkor is eljött volna erre a világra, ha nem történt volna meg az első bűn, hogy az ember megszokja Isten közelségét. Isten egészen közel akar jönni hozzánk, csak még nem vesszük észre.
Azt gondoljuk, amikor hordozzuk keresztjeinket, Isten elhagyott bennünket. Mikor végigjárjuk a keresztutat, rádöbbenhetünk arra, hogy Isten szeret bennünket, hogy Jézus nem a semmiből látott meg bennünket, hanem a szeretetével. Vállalta értünk az áldozatot, s meghívott bennünket, hogy vele együtt járjunk mi is személyes életutunkat, mely sokszor keresztútnak tűnik, de tudnunk kell azt, hogy üdvösségünk történik. Palánki Ferenc Zelk Zoltán költő gondolatait is felidézte: Barátaim azt hiszik, fekszem, nem tudják, hogy megadó szívvel járni tanulok Isten oldalán.
A püspök szavai szerint most, amikor végigjárjuk lélekben Jézus keresztútját, járjunk Isten oldalán. Gondoljunk a sebeinkre, de gondoljuk a szeretetre, és gondoljunk azokra is, akik sokkal nagyobb terheket hordoznak. Palánki Ferenc arról is szót ejtett, hogy XIV. Leó pápa azt mondta a mai virágvasárnapi szentmise prédikációjában, hogy amikor ránézünk a megfeszített Krisztusra, eszünkbe kell jussanak mindazok, akik most szenvednek a világban, a háború, a gőg, a gonoszság miatt.
Imádkozzunk ebben a mostani együttlétünkben, közösségünkben, a békéért, a háborúk megszüntetéséért, azért, hogy az emberek rádöbbenjenek arra, hogy csak együtt üdvözülhetünk
– kérte az egybegyűlteket Palánki Ferenc.
Az ökumenikus keresztút stációit az esemény hagyományainak megfelelően a Debreceni Baptista Gyülekezet, a Debreceni Evangélikus Egyházközség, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, a Debreceni Szent Háromság Magyar Ortodox Egyházközség, a Hajdúdorogi Főegyházmegye és a Tiszántúli Református Egyházkerület képviselőinek közreműködésével jelenítették meg, Kiss János baptista lelkipásztor, Porkoláb András református lelkipásztor, Sivadó Miklós görögkatolikus parókus, Sipos Barnabás ortodox parókus, Asztalos Richárd evangélikus igazgatólelkész és Krakomperger Zoltán római katolikus általános püspöki helynök gondolatainak kíséretében.
Az ünnepség közreműködői voltak: a Csokonai Nemzeti Színház művészei – Benedekffy Katalin magánénekes, Kulcsár Boldizsár énekművész, Újhelyi Kinga és Pál Hunor színművészek –; Toók Sebestyén; a Talentum Baptista Általános Iskola, a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, valamint a Szent József Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium általános iskolás diákjainak egyesített kórusa; a Dalárda együttes, a Kuckó Művésztanya, a baptista kórus, a Galilea Dicsőítő Csapat, a Lautitia Kóruscsalád, a Debreceni Szent Háromság Magyar Ortodox Egyházközség kórusa. Zongorán kísért Ugrai Richárd, orgonán Tabajdi Ádám.
Az ünnepség közben a résztvevőknek Debrecen néptáncegyütteseinek (Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, a Debreceni Egyetem Hortobágy Néptáncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes) leányai megáldott barkaágakat, végén pedig a Debreceni Karitatív Testület tagjai virágmagokat adtak át – írja az önkormányzati portál.
A virágvasárnap ünnepe
A feltámadás útja Gárdonyi Zoltán orgonazenéjében című orgonakoncerttel folytatódott a Kistemplom 300 elnevezésű jubileumi hangversenysorozat keretében. Az est fellépője Tabajdi Ádám orgonaművész volt. A Nagytemplomban Dominica Palmarum címmel zenés istentiszteletet tartottak, melyen Kovács Róbert százados vezényletével közreműködött a Debrecen Helyőrségi Zenekar. Igét hirdetett Sajtos Szilárd alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálatának kiemelt vezető református tábori lelkésze.
Fotók: debrecen.hu
