Jelentősen növelné vízigényét a Debrecen határában működő kínai CATL akkumulátorgyár: a jelenlegi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter ivóvizet kérne a működéséhez. A Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek szerint azonban a jelenlegi infrastruktúra mellett ez nem teljesíthető.
A Tisza Párthoz köthető Kontroll szerint a CATL még március elején kérte ki a vízügyi szervek álláspontját arról, hogy növelhető-e a gyár számára biztosított vízmennyiség. A válasz alapján azonban számos fejlesztés hiányzik ehhez. A beruházások között szerepel a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, amely várhatóan csak 2027 végére készül el, valamint a Debreceni Déli Gazdasági Övezetet kiszolgáló „szürkevíz”-vezetékek kiépítése, amelyek közül egyelőre nem mind készült el, és az engedélyezési folyamatok is zajlanak.
További fejlesztésekre is szükség lenne: ipari szennyvízkezelési rendszerek, hígítóvíz-vezetékek, víztorony-felújítás, új kutak fúrása és a vízműtelepek bővítése is szerepel a listán. A szennyvíztisztító telep fejlesztése ugyan elindult, de még csak a tervezési szakaszban tart.
A beruházás támogatására a Nemzeti Befektetési Ügynökség mintegy 3 milliárd forintot biztosítana két nagy kapacitású víztározó megépítésére, ez azonban nem növeli a rendelkezésre álló vízmennyiséget, csak az ellátás biztonságát javíthatja.
A gyár pontos többletvíz-igényének időzítéséről egyelőre nincs hivatalos válasz. Ugyancsak nem tisztázott, hogy a növekvő ipari vízfelhasználás milyen hatással lehet a debreceni lakosság vízellátására.
A vízfogyasztás kérdése már korábban is vitákat váltott ki. Egy 2023-as tanulmány szerint a déli ipari park teljes kiépülése után napi átlagban 42 500 köbméter vízre lehet szükség, csúcsidőszakban akár 60 ezer köbméterre is. Ez a lakossági fogyasztással együtt már közelítené a helyi vízbázis kapacitásának határát.
A kormány időközben kiemelt beruházássá nyilvánította a debreceni víziközmű-fejlesztéseket, ami jelentősen felgyorsíthatja az engedélyezési folyamatokat. A kapcsolódó hatósági eljárások határidejét legfeljebb 30 napban, a szakhatósági eljárásokét pedig 15 napban határozták meg.
Szakértők szerint azonban ilyen rövid idő alatt nem lehet megalapozottan elbírálni a szükséges hatástanulmányokat. Emiatt kérdéses, hogy a tervezett fejlesztések valóban megvalósíthatók-e a kívánt ütemben.
Eközben politikai szinten is napirenden maradt az ügy: felmerült, hogy egy esetleges kormányváltás esetén újraértékelhetik az akkumulátorgyárak engedélyeit, ami a debreceni beruházások jövőjét is befolyásolhatja.
