A józsai közlekedési helyzetről és a lehetséges fejlesztési irányokról fejtette ki álláspontját a Debreceni Napnak Molnár Jenő építészmérnök.
A szakember részletesen beszélt a jelenlegi problémákról, a korábban kidolgozott, de meg nem valósult tervekről, valamint arról is, hogy milyen irányba kellene elindulni a térség közlekedésének érdemi javítása érdekében.
Leromlott állapotú vasút, kihasználatlan lehetőségek
Molnár Jenő a józsai vasútállomásnál hangsúlyozta: a jelenlegi állapotok nem felelnek meg a mai elvárásoknak. A megállóhely korszerűtlen, a vasúti pálya állapota pedig nem teszi lehetővé a gyors és versenyképes közlekedést, így a vasút jelenleg nem jelent valódi alternatívát az autózással szemben.
Pedig – mint felidézte – már több mint tíz évvel ezelőtt is létezett egy átfogó elképzelés a térség közlekedésének fejlesztésére.
Tram-train: egy meg nem valósult regionális koncepció
A korábbi tervek központi eleme egy úgynevezett tram-train rendszer lett volna. Ez a megoldás lehetővé tette volna, hogy a járművek a városon kívül hagyományos vasútként, a városon belül pedig villamosként közlekedjenek, akár eltérő feszültségű rendszerek között váltva.
Molnár Jenő példaként említette a Szeged és Hódmezővásárhely közötti vonalat, ahol hasonló rendszer valósult meg – igaz, jelentős költségekkel és nehézségekkel.
Debrecenben azonban egy ennél is átfogóbb, regionális szintű koncepció készült, amely az elővárosi közlekedést szervezte volna új alapokra.
A tervek egy észak–déli és egy kelet–nyugati tengely kialakításával számoltak.
Az egyik irány például a Józsa–Hajdúböszörmény vonalat kötötte volna be a debreceni villamoshálózatba, a Böszörményi úton keresztül egészen a belvárosig, akár a Nagyállomásig. A rendszer előnye lett volna, hogy nem igényelt volna végállomási visszafordítást, hanem átmenő járatok közlekedhettek volna.
A másik tengely kelet–nyugati irányban biztosított volna kapcsolatot: Hajdúszoboszló felől Debrecenen át egészen Hajdúsámson, illetve akár Vámospércs és Nyírábrány irányába. Ez egy valódi keresztirányú regionális hálózatot eredményezett volna.
Molnár Jenő szerint az utasforgalmi igény egyértelműen adott, ezt a jelenlegi buszközlekedési adatok is alátámasztják.
Túlterhelt buszközlekedés, vasúti alternatíva nélkül
Külön kiemelte a Debrecen és Hajdúsámson közötti kapcsolatot, ahol a buszközlekedés rendkívül sűrű, mégsem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket. A csúcsidőszakokban a járatok rendszeresen késnek a közúti torlódások miatt.
Egy korszerű vasúti vagy tram-train rendszer ezzel szemben gyorsabb, kiszámíthatóbb és nagyobb kapacitású megoldást kínálhatna.
A szakember szerint a koncepció megvalósításához szükséges beruházások – pályafelújítás, villamosítás, megfelelő sebességű pálya kialakítása, korszerű peronok és alacsonypadlós járművek – nem valósultak meg.
Úgy véli, a felelősség nemcsak kormányzati, hanem önkormányzati szinten is megjelenik. Ha az érintett települések – például Józsa, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló vagy más környékbeli városok – határozottabban képviselték volna az érdekeiket, nagyobb eséllyel valósulhatott volna meg a beruházás.
Ezzel szemben – fogalmazott – más fejlesztések, például ipari beruházások és azok közlekedési kiszolgálása előnyt élveztek.
Park and Ride helyett ráhordó rendszer
A felmerült P+R parkolók kapcsán Molnár Jenő úgy véli: a konkrétan felvetett helyszínek nem alkalmasak ilyen célra. Ugyanakkor a meglévő vasúti megálló környezetében lenne lehetőség korszerűbb infrastruktúra kialakítására.
Szerinte azonban nem a parkolásra, hanem a ráhordó közlekedésre kellene helyezni a hangsúlyt: kerékpáros, kisebb járműves vagy helyi buszos kapcsolatokkal lehetne hatékonyan az utasokat a vasúthoz irányítani.
Molnár Jenő hangsúlyozta: a lakosok számára jelenleg a legégetőbb gondot nem a vasút hiánya, hanem a közúti közlekedés jelenti. A Debrecen és Józsa közötti ingázók naponta szembesülnek a reggeli és délutáni csúcsforgalommal, a Böszörményi út rendszeresen túlterhelt.
Régi tervek az utak tehermentesítésére
A szakember szerint a problémára korábban már léteztek konkrét megoldási javaslatok.
Az egyik ilyen a Kartács utca meghosszabbítása lett volna, amely párhuzamos útvonalként működhetett volna a Böszörményi út mellett.
Egy másik lehetőség az Alsójózsa és Pallag közötti kapcsolat fejlesztése lett volna, ahol egy meglévő földút nyomvonalán viszonylag könnyen kiépíthető lett volna egy kétsávos közút. Ez jelentősen csökkenthette volna a főút terhelését.
Emellett a Bodaszőlő irányába vezető kapcsolatok fejlesztése is szóba került, mint további alternatíva.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Józsán az elmúlt években több új lakópark épült, ami jelentősen növeli az autós forgalmat.
Molnár Jenő szerint egyes csomópontokban már kisebb beavatkozások is sokat segítenének: például jelzőlámpa vagy körforgalom kialakítása a forgalmas kereszteződésekben.
Félbemaradt négysávosítás
Kiemelte, hogy a Böszörményi út négysávosítása eredetileg Józsáig szerepelt a tervekben, azonban végül csak az elkerülő csomópontig valósult meg.
Ez a hiányzó szakasz – álláspontja szerint – kulcsfontosságú lenne a forgalom érdemi csökkentésében.
Szóba került egy északi elkerülő szakasz lehetősége is, amely a Böszörmény felől érkező forgalmat közvetlenül az autópályára vezethetné, azonban ennek megvalósításáról nincs egyértelmű, hivatalos információ.
Molnár Jenő szerint az egyik legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. Bár időről időre felmerülnek különböző tervek és ígéretek, ezekről nincs világos, hivatalos kommunikáció.
Úgy véli, az önkormányzat feladata lenne, hogy részletesen tájékoztassa a lakosságot a fejlesztési elképzelésekről. Ez nemcsak a bizonytalanságot csökkentené, hanem erősítené a bizalmat is.
Mikor lesz érdemi előrelépés?
A szakember szerint a józsai közlekedési problémák régóta ismertek, és több életképes megoldási javaslat is született már. A megvalósítás azonban elmaradt, miközben a forgalmi terhelés folyamatosan növekszik. Molnár Jenő szerint érdemi előrelépés csak akkor várható, ha a döntéshozók világos terveket mutatnak be, és azok megvalósítását is következetesen képviselik.
