“Merre tovább, borászat?” – ez volt a mottója annak a rendezvénynek, amelyen Rókusfalvy Pál bormarketingért felelős kormánybiztos, Götz István, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója és Áts Károly, a Grand Tokaj Zrt. főborásza, borászati igazgatója tartott előadást az MCC debreceni központjában.
Rókusfalvy Pál az előadás után válaszolt a Debreceni Nap kérdéseire.
– Az előadásban elhangzott, hogy már kilenc egyetemen futnak borkurzusok. Milyenek a visszajelzések?
– Minden szemeszterben egyre több egyetemen, egyre több kurzusról beszélhetünk. Az, hogy kilenc egyetemen már 14 kurzusunk van, azt jelenti, hogy magyarul és angolul is futnak ezek a képzések. Szabadon választható, kreditalapú tárgyként, két kreditpontért lehet felvenni a Borkatedra programot, és minden félévben újabb egyetemek csatlakoznak. A végcél az, hogy szinte minden egyetemen elérhető legyen.
Azt, hogy mekkora az érdeklődés, jól mutatja: a meghirdetés után néhány perccel betelnek a helyek. Ez számunkra visszaigazolás, és azt is jelzi, hogy a fiatalok érdeklődnek a bor iránt. Számomra mindig fontos hangsúlyozni, hogy a borkultúráról beszélünk, nem az alkoholról. Ha ezt a különbséget megértik a fiatalok, akkor jó úton járunk.
Homoky Dorka: “Egyáltalán nem élek átlagos életet” – interjú a natúrborai által külföldön is ismert ifjú tállyai borásszal
Homoky Dorottya – vagy ahogy mindenki szólítja: Dorka – 31 éves tállyai borász. Mesterségével családi hagyományt követ, de saját márkájával önállósodott, és egyre komolyabb szereplője a nemzetközi piacnak.
– Hogyan változik a fiatalok hozzáállása a borhoz a kurzusok után?
– A hallgatók között sok külföldi diák is van, főként az angol nyelvű kurzusokon. Őket afféle “bornagykövetként” várjuk vissza, mert biztos, hogy később is visszatérnek Magyarországra. A tapasztalat az, hogy nemcsak lelkesedés alakul ki bennük, hanem valódi érdeklődés is.
A tematikát elismert magyar borakadémikusok és oktatók állították össze, de fiatal borászok is részt vesznek az oktatásban. Nem csak a Borkatedra létezik: például a pécsi egyetemen is fut hasonló program. Meggyőződésem, hogy mindez annak az eredménye, hogy a fiatalok körében van igény erre.
Nemcsak a bor reputációját növeljük, hanem egyfajta alternatívát is adunk a fiataloknak a virtuális világból való kilépésre. Azt látom, hogy igényük van arra, hogy valami kifinomultabb dologgal foglalkozzanak. A bor ilyen lehetőség: egy társadalmi kötőanyag, amely nem az alkoholfogyasztásról szól, hanem egy beszélgetés, egy találkozás minőségéről.
– Igaz az a “panasz”, hogy a kurzus után már nehezebb kannás bort inni?
– Ez nem panasz, hanem dicséret. Pont ez a cél: hogy a minőség felé mozduljunk. Magyarország kis bortermelő ország, ezért nem engedheti meg magának, hogy ne jó borokat készítsen.
Ma már nagyon jó minőségű magyar borok érhetők el. A piramis alján is vannak jó, egyszerű asztali borok, a csúcsán pedig a kifinomult dűlőborok és az aszúk állnak. Szerencsések vagyunk, mert a teljes kínálatban magas a minőség – és a fiatalok ezt egyre inkább felismerik.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Debreceni Nap Google News oldalán is!
