A Parlamentben vehette át elismerését a “Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” elnevezésű, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat első három helyezettje és két különdíjasa.
A hétfői díjkiosztó ünnepségen mondott beszédében Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a kiírás már önmagában jelzi, hogy az Országgyűlés, a kormány, illetve az Európai Bizottság hazai képviselete egyaránt fontosnak tartja a környezetünkhöz való tudatos politikai viszonyulást.
Leszögezte, hogy
Magyarországnak tudatosan kell alakítani a helyét az Európai Unióban, annak tudatában, hogy ezzel az uniót is alakítja. Eközben azonban az EU-nak is tudatosan kell alakítania helyét a világban, mert ezzel a világot is alakítja
– tömte a diákok fejét a kormánypropagandával.
Sem politikai környezetünk, sem a helyünk ebben a környezetben nem adottság, felelősségünk, hogy tudatosan viszonyuljunk hozzá és lehetőségünk, hogy erőnkhöz mérten alakítsuk – szögezte le Bóka János. “Sorsunk saját kezünkben van, ne hagyjuk, hogy bárki meggyőzzön ennek ellenkezőjéről” – jelentette ki.
Megemlítette, hogy a bíráló bizottság tájékoztatása alapján a korábbi évekhez képest több olyan dolgozat érkezett, amiket valószínűleg ChatGPT-vel vagy más, hasonló programmal készítettek. Ezeknek a szerzői feltehetően a pályadíj miatt neveztek – közölte. Hangsúlyozta, hogy mások számára pedig az elismerés jelenti a legnagyobb vonzerőt.
Vannak divatos témák, konszenzusos álláspontok, bejáratott utak, megbízható szerzők és kényelmes gondolatok, amelyek nem szárnyalnak ugyan, de az írójukat szárnyra kaphatja a hírnév, és ha világ nem is megy előrébb általa, de a szerzőjük előrébb jut – fogalmazott.
Bóka János ezzel szemben arra kérte a díjazottakat, hogy legyenek bátrabbak, mert az, hogy ott vannak az eredményhirdetésen, azt jelezi, hogy a kihívásoktól sem riadnak vissza, hogy kivételes tehetséggel, alkotó energiával és kreativitással rendelkeznek.
Szavai szerint ugyanis nem tud nagyobb intellektuális kihívást és nemesebb feladatot elképzelni, mint azt, hogy feltörjék az emberi alkotások köré vont kommunikációs burkot, áthatoljanak az ezeket az alkotásokat elfedő szabályok és intézmények ködén, és dekonstruálják azokat a mítoszokat, amelyekre ezeket az alkotásokat építették.
Az Európai Unió is emberi alkotás, kommunikációs burok veszi körül, szabályok és intézmények ködébe burkolózik és mítoszokra épül – érvelt. Kijelentette, hogy a díjazottak intelligenciájuknak és műveltségüknek köszönhetően bizonyára már képesek lehántani az EU körüli kommunikációs burkot, valószínűleg komoly jártasságra tettek szert az EU jogában és intézményeiben, és ha még nem is mozognak teljesen otthonosan ebben a világban, “ködlámpa” már van a kezükben.
“Önök már akár meg is karcolgathatják az Európai Unió mítoszait, ha éreznek ehhez elég bátorságot”
– nyomta a hülyeségeit.
Az EU mítoszai ugyanis különösen erősek, és mind a valósággal, mind az ellentétes politikai akarattal szemben kizárólagosságra tartanak igényt – mutatott rá. Jelenleg az unió állapotáról és jövőjéről folytatott vita kereteit ezek a mítoszok jelölik ki, és egyúttal szigorúan lehatárolják, hogy a célkitűzéseiről és működéséről milyen diskurzus alakulhat ki – hazudozott tovább a miniszter.
Hangot adott annak a meglátásának, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló érdemi vita nem lehetséges az EU “varázstalanítása”, azaz a mítoszaihoz való tudatos és kritikus viszonyulás nélkül. Az EU “varázstalanítása” rendhagyó és nem mindig kellemes vállalkozás, a siker azonban azzal kecsegtet, hogy az unió jövőjéről folytatott vita mitológiai fejtegetések helyett valódi politikai diskurzussá alakulhat – mondta zárásként.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy az EU, mint béketeremtő projekt Európa hosszú távú békéjét, politikai stabilitását és gazdasági prosperitását tűzte ki célul.
Azt azonban kevesen gondolták, hogy a 21. század kihívásai egyre szorosabb együttműködést tesznek szükségessé ahhoz, hogy a kontinens megőrizhesse politikai és gazdasági súlyát, illetve befolyását – emelte ki. Ugyanakkor fontos megőrizni az egyensúlyt a közös és a nemzeti hatáskörök között – tette hozzá.
Kovács Krisztián, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója arra emlékezett vissza, hogy a több mint harminc éves múlttal rendelkező pályázat születésekor Magyarország még csak készült az uniós csatlakozásra, azóta azonban már két rendkívül sikeres uniós elnökséget tudhat maga mögött.
Azt is elmondta, hogy az első helyezett egymillió, a második helyezett hétszázezer, a harmadik helyezett pedig ötszázezer forintban részesül, míg a különdíjasok négyszáz-négyszáz ezer forintot kapnak.
A 2025. évi pályázaton az I. díjat Nagy Levente, a Debreceni Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója, a II. díjat Sümegi Szandra, a Szegedi Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója, míg a III. díjat Sztrein Daniella Stella a Károli Gáspár Református Egyetem jogászképzésének hallgatója nyerte.
Az első különdíjat Szegecs Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésének hallgatója, míg a második különdíjat Vajda Fruzsina Dóra, a Debreceni Egyetem jogászképzésének hallgatója kapta.
