Gondola Zsolt Zoárd ügyvéd, a debreceni közélet egyik legrégebb óta aktív szereplője volt Bánfalvi Győző vendége a Debreceni Páros podcastban.
Gondola Zsolt különösen érdekesnek nevezte, hogy ő még a tanácsi rendszerben kezdett dolgozni, majd ugyanabban az intézményi világban élte át a rendszerváltást és az önkormányzatiság megszületését. Elmondása szerint a közigazgatásban ez nem egyik napról a másikra történt, és a hivatalokban dolgozók sem látták pontosan, mi fog következni.
Felidézett egy személyes történetet is: 1989 környékén a saját irodájában kiragasztott egy nagy SZDSZ-plakátot a “Mi lesz itt?” szlogennel. Ez kisebb feszültséget váltott ki a hivatalban, de szerinte jól mutatta, mennyire bizonytalan volt akkor mindenki. Ahogy fogalmazott, még azok sem tudták, mi következik, akik hivatalosan a rendszert képviselték.
Azt is hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni első önkormányzati ciklusokban a közgyűlések valódi viták helyszínei voltak. Nem lehetett előre tudni, milyen döntés születik, hosszú, akár éjszakába nyúló üléseken kellett érvelni és meggyőzni a képviselőket. Szerinte akkor “működött igazán a demokrácia”.
Liberális-konzervatív önmeghatározás és a korai Fidesz
A beszélgetésben arról is szó esett, milyen politikai irányultság állt hozzá a legközelebb a rendszerváltás idején. Gondola Zsolt azt mondta, magát leginkább liberális-konzervatív embernek tartja, és ez akkoriban közelebb vitte a liberálisabb ellenzéki pártokhoz, köztük a SZDSZ-hez és a korai Fideszhez.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a kapcsolatokat alapvetően nem ideológiai, hanem szakmai alapon építette. Az akkori fiatal demokratákról úgy beszélt, mint politikailag tapasztalatlan, de jó szándékú emberekről, akik valóban változtatni akartak azon, amit az előző rendszerből örököltek.
Szerinte Debrecenben a kilencvenes évek végére elfogyott az MDF-SZDSZ vezette önkormányzati korszak politikai támogatottsága, és egyre inkább látszott, hogy a Fidesz kerülhet helyzetbe. Ekkor merült fel az is, hogy új szakmai elképzeléseket lehetne megvalósítani a város működtetésében.
A városi cégek átszervezése és Kósa Lajos felemelkedése
Gondola Zsolt a beszélgetés egyik legfontosabb részében arról beszélt, hogy a kilencvenes évek végén Debrecenben szerinte még egyfajta “szocialista vállalati rendszer” működött. Úgy látta, hogy a városi cégek önálló hatalmi centrumokká váltak, és nem a várost, illetve a lakosságot szolgálták, hanem fordítva.
Ekkor kezdett el azon dolgozni, hogy a városi cégek működését egy központi holdingrendszerbe szervezzék. Elmondása szerint ehhez részben holland minták adtak inspirációt, amelyeket külföldi útjai során ismert meg. Úgy vélte, ez a modell jobban szolgálta volna a város érdekeit.
A beszélgetésben szóba került Kósa Lajos debreceni visszatérése és polgármesteri ambíciója is. Gondola szerint valóban volt egy szűkebb kör, amely szakmailag próbálta segíteni az akkor helyi közigazgatási tapasztalatokkal nem rendelkező politikust. Úgy fogalmazott: a korabeli Fidesz és a mai Fidesz között lényegi különbséget lát, ezért utólag sem érzi úgy, hogy hibát követett volna el azzal, hogy akkor segítette őket.
A szakítás története: “más az ember ellenzékben, és más, amikor hatalmon van”
A fordulópont 2000-ben jött el, amikor felmondtak neki a Cívis Ház vezetői posztjáról. Gondola szerint a háttérben az állt, hogy a debreceni Fideszen belül ekkorra két irány ütközött egymással: az egyik még elvi, vitákra nyitott politikát képviselt, a másik pedig egyre inkább a hatalmi-logikai, opportunista működés felé fordult.
Úgy fogalmazott, Debrecen már 1998 és 2003 között egyfajta “kísérleti labor” volt abból a szempontból, ami később országos méretben is megjelent: a sajtó kisajátítása, a politikai lojalitás felértékelődése és a hatalom centralizálása. Szerinte ekkor vált világossá számára, hogy a korábbi elképzelései és a helyi Fidesz új iránya között nincs többé közös út.
A személyes következményekről is őszintén beszélt. Azt mondta, nagy csalódásként élte meg, hogy korábbi barátai és ismerősei közül többen is elfordultak tőle. Szerinte ekkor tapasztalta meg igazán, hogyan működik a politikai hatalom logikája: “aki beáll, az megkap mindent, aki nem áll be, az menjen el a városból”.
A Civil Fórum megalapítása és a pártpolitikától való távolságtartás
2001-ben alapította meg társaival a későbbi Civil Fórum elődjét, a Független Fórum Debreceni Egyesületet. Elmondása szerint ennek két alapvető oka volt. Az egyik családi örökség: kisgazda gyökerekből jött, édesapja pedig azt mondta neki, hogy soha ne legyen párttag. Ez a mondat saját bevallása szerint mélyen beleégett, és máig meghatározza viszonyát a pártpolitikához.
A másik ok az volt, hogy hitet tett a helyi önkormányzatiság mellett. Úgy látja, az önkormányzatnak nem pártok helyi lerakataként kell működnie, hanem a városlakók érdekeit kell képviselnie. Ennek a gondolatnak a jegyében figyelte más városok lokálpatrióta szerveződéseit is, és úgy érezte, Debrecenben is szükség van egy ilyen politikai közösségre.
Azt mondta, az elmúlt húsz-huszonöt évben többször kapott pártoktól megkeresést, de következetesen távol maradt ezektől. Szerinte a helyi politizálásnak akkor van értelme, ha az a város érdekeiből, nem pedig országos pártstratégiákból indul ki.
A választási rendszer torzításai Debrecenben
A beszélgetés egyik fontos része volt a helyi választási rendszer elemzése is. Gondola arról beszélt, hogy bár a listás rendszernek szerinte van létjogosultsága, a debreceni mandátumarányok nem tükrözik megfelelően a leadott szavazatok arányát.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2024-es önkormányzati választáson az ellenzéki és nem fideszes erőkre összesen több szavazat érkezett, mint amennyi a Fidesz mögött állt, a mandátumarányokban ez mégsem jelent meg. Úgy fogalmazott: előfordulhat, hogy egy listás mandátumhoz több mint ötezer szavazat kell, miközben egyéni körzetben ennél jóval kevesebb is elegendő a győzelemhez.
Szerinte ebből az következik, hogy a közgyűlésben ülő kilenc ellenzéki képviselő mögött valójában több választó áll, mint a Fidesz 24 képviselője mögött. Ezért úgy véli, amikor az ellenzéki oldal megszólal, nem csupán kisebbségi politikai szereplőként, hanem jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező közösség képviselőjeként teszi.
Az akkumulátorgyár: “nincs elbukott ügy”
A podcastban kiemelt helyet kapott a debreceni akkumulátorgyártás kérdése is. Gondola Zsolt szerint a Civil Fórum megerősödésében döntő szerepe volt annak, hogy már 2022 augusztusától foglalkozni kezdtek a CATL-gyár ügyével, és a következő hónapokban következetesen napirenden tartották azt.
Úgy látja, a választók jelentős része nem ideológiai alapon, hanem a város jövőjéért érzett felelősségből szavazott rájuk. Állítása szerint az a közel húszezres tábor, amely mögöttük áll, elsősorban azt várja el tőlük, hogy továbbra is képviseljék a gyár elleni álláspontot.
Gondola radikális álláspontot képvisel az ügyben: szerinte a CATL-gyárat be kell zárni. Azt mondta, nem a működés szigorúbb ellenőrzését tartja elsődleges célnak, hanem azt, hogy a debreceniek akaratának megfelelően a város mellett ne működjön ilyen veszélyes üzem.
Érvelése szerint a CATL olyan léptékű és kockázatú beruházás, amely gyökeresen eltér a többi, kisebb akkumulátorgyártó egységtől. Úgy fogalmazott, ezek közül több kisebb üzemet még elbírhat a város, sőt egyesek iparfejlesztési szempontból indokolhatók is, de a legnagyobb beruházást szerinte “ki kell venni a rendszerből”.
Kritikája a helyi ellenőrző rendszerrel szemben
A beszélgetésben élesen bírálta a város által létrehozott ellenőrző rendszert is, amelynek célja a környezetterhelés figyelése. Szerinte önmagában az adatok gyűjtése kevés, ha nincs hozzá kapcsolva valódi szankciós lehetőség.
Úgy fogalmazott: ha egy ellenőrző rendszer csupán azt tudja megmondani, hogy “hétfőn rossz levegőt szívtál”, de utána semmilyen következmény nem történik, akkor annak politikai üzenete lehet ugyan, de gyakorlati értelme alig. Véleménye szerint a mérés, az adatfeldolgozás és a szankcionálás csak akkor lenne hatékony, ha ugyanannál a hatósági szereplőnél összpontosulna.
Mit hozhat 2026 és 2029?
A 2026-os országgyűlési választásokról szólva Gondola Zsolt azt mondta, ma két nagy politikai erő feszül egymásnak Magyarországon, és az országos eredmény Debrecenre is hatással lehet, még ha az önkormányzati választások csak 2029-ben következnek is. Úgy látja, ha a Tisza Párt nyerne, akkor egy nehéz gazdasági helyzetben lévő ország irányítását venné át, miközben erős ellenzékként a Fidesz is megmaradna.
Arra a kérdésre, hogy egy esetleges Tisza-győzelem Debrecenben is a városvezetés meggyengülését jelezné-e, azt válaszolta: az országgyűlési és az önkormányzati szint nem esik automatikusan egybe. Ugyanakkor szerinte a pártpreferencia ma rendkívül erősen befolyásolja a választási eredményeket, sokszor jobban, mint a jelöltek személyes teljesítménye vagy helyi ismertsége.
A 2029-es önkormányzati választás kapcsán úgy fogalmazott: a minimális cél a jelenlegi közel húszezres szavazóbázis megtartása, de ennél is fontosabb, hogy sikerüljön meggyőzni a debrecenieket arról, hogy a várost pártpolitikától mentesen, másfajta döntéshozatallal és erősebb lakossági bevonással is lehetne vezetni.
Tudatos csapatépítés a városvezetés lehetőségére
Gondola Zsolt világossá tette, hogy a Civil Fórum nem csupán protestszerepre készül, hanem tudatosan építi fel azt a csapatot, amely adott esetben a város vezetésére is képes lehet. Elmondta, hogy a képviselők és külső bizottsági tagok között már most is kialakult egyfajta munkamegosztás: van, aki az építésügyi és városüzemeltetési ügyekkel foglalkozik, más a költségvetésre koncentrál, megint más a lakossági kapcsolattartást viszi.
Azt hangsúlyozta, hogy ez nem egyszemélyes vállalkozás, hanem közös, tudatos építkezés. Szerinte három és fél év alatt el lehet jutni oda, hogy minden fontos területnek legyen olyan felelőse, aki átlátja a városi működést, és szükség esetén kormányzóképes alternatívát tud nyújtani.
