“Helyreállítás és fellendülés: új fejezet az amerikai–magyar viszonyban” címmel rendezett beszélgetést Debrecenben a Mathias Corvinus Collegium helyi képzési központja. Az esemény után a Debreceni Nap kérdéseire Veres Kristóf, a Danube Institute külkapcsolati vezetője válaszolt, aki az amerikai–magyar kapcsolatok alakulásáról és a politikai változásokról beszélt.
“Magyarországot fekete bárányként kezelték”
Veres Kristóf szerint jelentős különbség érzékelhető a korábbi amerikai adminisztráció és a jelenlegi vezetés hozzáállása között. Úgy fogalmazott: a Joe Biden vezette adminisztráció idején Magyarországot gyakran “fekete bárányként” kezelték Washingtonban.
Példaként említette, hogy Magyarországot nem hívták meg az amerikai kormány által szervezett demokrácia-csúcsra.
“Olyan megalázó helyzetekbe hoztak minket, mint hogy nem hívták meg az országot a demokráciacsúcsra, miközben olyan országokat igen, mint például Indonézia” – mondta.
A szakértő kitért a budapesti amerikai nagykövet szerepére is. Szerinte David Pressman nem a hagyományos diplomáciai megközelítést képviselte Magyarországon.
“Egy civiljogi aktivista érkezett Budapestre, aki aktivistaként is viselkedett. Ahelyett, hogy megpróbálta volna megtalálni a közös pontokat a magyar kormánnyal, inkább az ellentéteket hangsúlyozta, és sokszor úgy tűnt, mintha a magyar politikai ellenzék vezetőjeként lépne fel” – fogalmazott.
Kézzelfogható következmények
Veres szerint a politikai feszültségeknek konkrét következményei is voltak. Az egyik ilyen a vízummentes beutazási rendszer korlátozása volt, amelyet az Egyesült Államok szigorított a magyar állampolgárok számára.
“A korábbi rendszerben elég volt egyszer igényelni az engedélyt, és azt két évig többször lehetett használni. A Biden-adminisztráció idején ezt egyszeri belépésre korlátozták” – mondta.
A másik fontos lépésként az 1970-es években megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondását említette.
“Ez egy olyan megállapodás volt, amelyet még a hetvenes években kötöttek meg az Egyesült Államok és a magyar kommunista vezetés között, és amely a mai napig érvényben van például az Egyesült Államok és Oroszország között. Ennek ellenére egy NATO-szövetségessel, Magyarországgal felmondták” – tette hozzá.
Pragmatikusabb időszak kezdődött
Veres Kristóf szerint Donald Trump visszatérésével érezhetően pragmatikusabb korszak kezdődött az amerikai–magyar kapcsolatokban.
Mint mondta, helyreállították a vízummentes beutazási rendszer korábbi formáját, és megkezdődtek a tárgyalások a kettős adóztatásról szóló egyezmény újjáépítéséről is.
Emellett új energetikai és ipari együttműködések is körvonalazódnak. Veres kiemelte az amerikai kis moduláris nukleáris reaktorok magyarországi telepítésének lehetőségét, amelyről – elmondása szerint – Marco Rubio budapesti látogatása során is szó esett.
A szakértő szerint az amerikai befektetések is erősödnek Magyarországon, és ebben fontos szerepe van annak, hogy Orbán Viktor és Donald Trump között közvetlen személyes kapcsolat alakult ki.
“A vezetők közötti kapcsolat sokszor felgyorsítja a döntéseket. Például Magyarország kivételt kapott az orosz olajat érintő amerikai szankciók alól” – mondta.
Fontos a vezetők közötti kapcsolat
Veres hangsúlyozta: ha ez a szoros politikai kapcsolat megszűnne, az a befektetési döntésekre is hatással lehetne.
“Ha kivesszük a képletből a vezetők közötti személyes kapcsolatot, akkor elképzelhető, hogy egyes cégek inkább Lengyelországot választanák beruházásaik helyszínéül” – fogalmazott.
Szerinte különösen az energetikai beruházások és a katonai technológiai együttműködések lehetnek a következő évek kulcsterületei.
Miért halad lassan az adóegyezmény?
Arra a kérdésre, hogy miért halad lassan a kettős adóztatási egyezmény újratárgyalása, Veres azt mondta: egy ilyen megállapodás kidolgozása rendkívül összetett folyamat.
“Az előző szerződés nagyon elavult volt, hiszen még a hetvenes években kötötték. Ezért nem egyszerűen visszaállítják, hanem gyakorlatilag a nulláról kell egy új megállapodást letárgyalni, ami sok technikai kérdést és több amerikai minisztérium bevonását igényli” – magyarázta.
Mikor lesz új amerikai nagykövet?
Az új budapesti amerikai nagykövet kinevezéséről Veres Kristóf azt mondta: jelenleg nem látszik, mikor történhet meg.
Az Egyesült Államokban a nagyköveteket szenátusi meghallgatás után nevezik ki, és jelenleg több más ügy élvez prioritást Washingtonban.
“Egy nagykövet kinevezése most már inkább szimbolikus jelentőségű. Az egymást követő ügyvivők kiváló munkát végeztek a kapcsolatok helyreállításában” – mondta, kiemelve Robert Palladino korábbi ügyvivő szerepét.
