A gödi akkumulátorgyár ügye miatt ismét napirendre került Debrecenben a kínai akkugyár kérdése – erről tartott sajtótájékoztatót a Civil Fórum Debrecen Egyesület.
Gondola Zsolt Zoárd, az egyesület elnöke felidézte: már az önkormányzati választási kampányban is következetesen azt képviselték, hogy “egy veszélyes anyagokkal foglalkozó, fokozottan veszélyes üzem nem Debrecenbe való”, sőt, lakóövezet közelébe egyáltalán nem szabad ilyen létesítményt telepíteni. Hangsúlyozta, közel 20 ezer debreceni támogatta őket a választáson, és álláspontjuk azóta sem változott: a kínai akkumulátorgyárnak szerintük nincs helye a városban, függetlenül attól, hogy az építkezés már zajlik, és az engedélyeket benyújtották.
Az elnök szerint a gödi eset több tanulsággal is szolgál Debrecen számára. Úgy fogalmazott: semmilyen kontrollrendszer nem képes teljes biztonsággal megelőzni a problémákat egy ilyen üzemnél, ráadásul – állítása szerint – előfordulhat, hogy a kibocsátásokat eltitkolják. Bírálta a hatóságokat is, amelyek szerinte nem függetlenül, hanem politikai érdekek mentén működnek, így “a hatóságba vetett bizalom nulla”.
Gondola arról is beszélt, hogy a gazdasági érdekek ma felülírják az egészségvédelmi szempontokat. Szerinte a 2024-es kampány idején készült kormányzati mérés alapján a debreceniek 61 százaléka elutasította az akkumulátorgyárat, és úgy véli, ez az arány azóta sem változott érdemben.
Az egyesület ezért helyi népszavazás kiírását tartaná szükségesnek a gyár sorsáról. Elismerte, hogy a jelenlegi jogi feltételek mellett rendkívül nehéz népszavazást kezdeményezni, ugyanakkor a közgyűlés is dönthetne ilyen kiírásról. Hangsúlyozta: politikai hibának tartják, ha bárki pusztán az ellenőrzési rendszerekre helyezi a hangsúlyt, mert ez szerintük hamis biztonságérzetet kelt és legitimálja a gyár működését.
Konfliktusforrás a vendégmunkások elhelyezése
Illés-Rácz Mariann alelnök arról beszélt, hogy az akkumulátorgyár-beruházásokkal párhuzamosan már most jelentős számú külföldi vendégmunkás érkezett Debrecenbe, és továbbiak érkezése várható. Elmondása szerint több városrészből kaptak jelzéseket arról, hogy családi házakban és társasházi lakásokban zsúfoltan helyeznek el munkásokat, ami feszültséget kelt a helyiek körében.
Felidézte: 2023 őszén a déli városrészben, a Tesco mögé tervezett konténeres munkásszálló kapcsán az önkormányzat még azt közölte, hogy lakóövezetben nem lehet munkásszállót építeni és üzemeltetni. 2024 márciusában azonban a Barna utcában – helyszíni tapasztalataik szerint – már működött egy ilyen jellegű szállás, amely zavarja az ott élők nyugalmát.
A napokban pedig egy közösségi médiás bejegyzésből értesültek arról, hogy a Vágóhíd utcában munkásszálló épül. Az alelnök szerint a bejegyzésből később eltűnt a “munkásszálló” kifejezés, és “építkezésre” módosították. A közzétett fotók alapján azonosították a helyszínt.
Illés-Rácz Mariann hangsúlyozta: még ha a beruházás jogilag megfelel is az előírásoknak, álláspontjuk szerint nem szolgálja a debreceniek érdekét. A Vágóhíd utca ugyan nem klasszikus lakóövezet, de egy sűrűn lakott városrész kapuja, így egy nagy létszámú munkásszálló érzékenyen érintheti a környéken élőket. Úgy fogalmazott: “A pénz nem írhatja felül a debreceniek érdekét”, és Debrecenre nem beruházási területként, hanem otthonként kellene tekinteni.
A sajtótájékoztató végén kérdésekre válaszolva az egyesület vezetői megerősítették: szerintük ma sem bíznak a debreceniek a hatósági ellenőrzésekben, és a gödi ügy csak tovább erősítette a kételyeket. A Civil Fórum a választási kampányban nem kíván konkrét jelöltet támogatni, de olyan politikai erők előretörését tartaná kívánatosnak, amelyek a gyár bezárását vagy meg nem nyitását képviselik.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Debreceni Nap Google News oldalán is!
