Február 8-án mutatták be a Trisztán és Izolda történetét Kovács Domokos rendezésében a Vojtina Bábszínházban.
A középkor legszívszorítóbb szerelmi legendája a kötelesség és a mindent elsöprő szenvedély örök harca. Vajon mi az erősebb: az ígéret, a becsület vagy az a szenvedély, amely lángra lobbantja a világot?
Trisztán és Izolda története évszázadok óta visszatérő témája különböző művészeti ágaknak. A klasszikus történet kortárs szöveg-adaptációjával egy olyan ifjúsági korosztályt (16+) megszólító előadást hoztak létre, ami az eredeti rege metaforikus szintjeit kibontva az egyes szereplők belső lelki folyamataira fókuszál. Kovács Domokos rendező-koreográfus többek között azt emelte ki a történettel kapcsolatban, hogy nincs olyan érzelmi kötődés két ember között, amit bűnösnek lehetne tekinteni.
„Trisztán és Izolda története nagyon kiélezett, szélsőséges helyzetekben mutatja meg egy szerelmi kapcsolat dinamikáját, tragédiáját és sokszínűségét, amit megismerve én azt viszem el magammal, hogy egyszerűen nincs olyan érzelmi kötődés két ember között, amit bűnösnek lehetne tekinteni. A szerelem nem ismer se nemzetiséget, se korkülönbséget, se társadalmi osztályt, se bőrszínt, se nemet, se előéletet, se semmit. Ha a vonzalom fennáll, az ellen lehet küzdeni, viszont annak egy minden résztvevő számára kiterjedő tragédia a kimenetele.”
Az előadás komplexitásához nagyban hozzájárul a különleges díszlet, melyet Kárpáti Panna tervező álmodott meg. A templomot, szakrális teret megelevenítő kupola felülnézetből Izolda szemét idézi, szinte olyan érzést keltve, mintha a történések az ő tekintetében játszódnának. A nézőtér nem frontális, a közönség körbeüli a játékteret, a szereplőkkel együtt léteznek ebben a templomromban. Ettől egy szimbolikus, intim tér alakul ki: a két szerelmes sosem tud csak kettesben lenni, a nézők tanúként lehetnek részesei megpróbáltatásaiknak.
A nézők február 9. és 18. között tekinthetik meg az előadást.
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina
