Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője és Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a párt debreceni önkormányzati képviselője évértékelő és évindító sajtótájékoztatót tartott kedden.
Apáti István felidézte, hogy a Mi Hazánk Mozgalom már 2025. augusztus 20-án bejelentette: mind a 106 országgyűlési egyéni választókerületben jelölteket indítanak, ráadásul nemcsak általánosságban, hanem konkrétan felsorolva mind a 106 nevet.
Közölte, hogy azt az ígéretüket is teljesítették, miszerint senkivel nem kezdenek semmilyen egyeztetésbe. Elmondása szerint nincs koordinált jelöltállítás, nincs egyeztetés sem a Tiszával, sem a Fidesszel, sem más pártokkal, és ez nemcsak a jelöltállítás során, hanem az ajánlásgyűjtéskor és a teljes választási kampányban is így lesz.
Hangsúlyozta: a választások után sem terveznek koalíciós együttműködést, “a saját magunk játékát játsszuk”, saját utat járnak.
Debrecen kapcsán kiemelte: amennyiben a választópolgárok döntése nyomán április után a Mi Hazánk Mozgalom megkerülhetetlen vagy meghatározó politikai tényezővé válik, akkor minden törvényes eszközt megtesznek annak érdekében, hogy ne épüljön több akkumulátorgyár, a meglévők működését pedig felfüggesszék. Véleménye szerint ezek az üzemek sem környezetvédelmi, sem munkavédelmi szabályoknak nem felelnek meg, ezért akkumulátorgyár-stopot tartanak helyesnek.
A vendégmunkások ügyével kapcsolatban elmondta: bizottsági elnökként a mögöttük hagyott év utolsó heteiben két minisztert hallgatott meg, akik szerinte nem voltak tisztában a helyzettel, és egymásnak ellentmondó adatokat mondtak. Az egyik miniszter 35 ezer, a másik 1200 vendégmunkásról beszélt, miközben Apáti szerint a valós szám jóval 120 ezer felett lehet. Közölte: több vendégmunkást nem engednének be az országba, és abba az irányba haladnának, hogy a már itt lévők is hagyják el az országot. Apáti István álláspontja szerint Magyarország a magyar munkaerőre kell, hogy épüljön, és sem migráció, sem vendégmunkás-behozatal jogcímén nem szabad átengedni az “őshonos államalkotó nemzet” területeit.
A nyugat-európai példákra hivatkozva arról beszélt, hogy szerinte ezek a kultúrák nem integrálhatók, és külön kiemelte, hogy „semmi bajunk az iszlámmal”, de azt mindenki a saját országában gyakorolja. Úgy fogalmazott: ha Magyarország nem figyel, egy tízmilliós országban ezek a folyamatok gyorsabban játszódhatnak le, mint Nyugat-Európában, ezért a problémát csírájában kell elfojtani, erőszakmentesen, törvényesen és emberségesen.
Elmondta, hogy a vendégmunkás-stop és az akkumulátorgyár-stop hangsúlyos kampányelemek lesznek, emellett körzetspecifikus kampányokat folytatnak standolásokkal, szórólapozással, a Harmadik út című újság terjesztésével, jelölti szórólapokkal, utcai és lakossági fórumokkal. Közölte, hogy az országos elnökség tagjai is meg fognak jelenni Hajdú-Bihar vármegyében és Debrecenben.
Apáti István szóba hozta a Bászna Gabona Zrt. csődjének ügyét is, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is érinti. Saját választókerületéből származó információk alapján a cég legalább 10 milliárd forinttal tartozik a gazdáknak, és további mintegy 10 milliárddal partnercégeknek. Állítása szerint a gazdák egybehangzó nyilatkozatai alapján Kósa Lajos tavaly valamennyi fontos üzleti megbeszélésen személyesen jelen volt, még ha testvére formálisan ki is szállt a cégből.
Apáti István hangsúlyozta: nem akarnak politikai hasznot húzni az ügyből, de minden adminisztratív és szervezési segítséget megadnak a károsult gazdáknak. Szerinte az ügy több bűncselekmény gyanúját is felveti, a lopástól a pénzmosásig, és nem zárta ki, hogy további megyékre is átterjedhet. Úgy fogalmazott: ha a gazdák nem jutnak hozzá pénzükhöz a választásokig, akkor később erre már nem lesz esélyük.
Közlekedés, útfejlesztés és egyéb fontos témakörök Debrecenben
Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom debreceni önkormányzati képviselője és országgyűlési képviselőjelöltje elmondta, hogy párttársaival 2024 óta tagjai a debreceni közgyűlésnek, és az elmúlt időszak elsősorban a város működésének megismeréséről, valamint a lakossági vélemények becsatornázásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy munkájukban kiemelt szerepet kapott a közlekedés és az útfejlesztés kérdése, amelyet a közgyűlés ülésein is rendszeresen napirendre tűzött.
Kiemelte, hogy Debrecenben egyszerre több nagy csomóponti útfejlesztés zajlik, amelyekre a város régóta várt. A 2025. decemberi közgyűlésen a minisztérium részletesen bemutatta a tervezett beruházásokat, amelyek közül kettőt emelt ki: az északi tehermentesítő út kivitelezését, valamint a 35-ös számú főút kétszer kétsávosítását a Sillye Gábor utca és a 354-es főút között. Ezeket az előterjesztéseket a Mi Hazánk Mozgalom támogatta.
Külön hangsúlyt kapott az északi tehermentesítő út mielőbbi megvalósítása. A képviselő elmondta, hogy személyesen fordult Lázár János miniszterhez a beruházás érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőjózsai autópálya-felhajtó megnyitása jelentős forgalomnövekedést okozott olyan szűk utcákban, amelyek erre nem alkalmasak, és Józsa városrészben mára kezelhetetlenné vált a gépjárműforgalom. A miniszteri válasz szerint pozitív kormánydöntés esetén a kivitelezés 2027-ben kezdődhetne meg, azonban újabb információk alapján ez akár 2028-ra is tolódhat.
Ennek kapcsán javasolta, hogy a város a 2026-os évben segítsen a településrésznek, és a Gönczy Pál utcát, valamint a Sillye Gábor utcát teljes egészében lássák el közművekkel és aszfaltburkolattal. Elmondta, hogy az eredeti tervek szerint ezek az utcák önálló, illetve közös csomóponti bekötést kapnának a tehermentesítő úthoz, ami érdemi előrelépést jelentene a józsai közösség számára.
Salánkiné Kuti Zsuzsanna a közösségi közlekedés fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte, a Mi Hazánk Mozgalom támogatta az új tarifaközösség bevezetését Debrecenben, és minden olyan előterjesztést, amely a közösségi közlekedés előmozdítását szolgálja. Hangsúlyozta a P+R parkolók fontosságát: jelenleg három ilyen parkoló van tervben, egy már megvalósult, egyről a közgyűlés tárgyalt, és szükséges lenne egy újabb létesítése a Józsa felől érkezők számára is.
A parkolási rendelet kapcsán kritikát fogalmazott meg, mivel a zónák kiterjesztése miatt a belváros tehermentesítése helyett szerinte romlott a helyzet. Felvetette továbbá a vasúti közlekedés nagyobb mértékű bevonását a józsai közösségi közlekedésbe.
Az önkormányzati képviselő két konkrét eredményről is beszámolt: az egyik négy józsai buszmegálló felújítása, amelyet módosító indítványként terjesztett elő. Bár kezdetben nem kapott támogatást, a polgármester ígéretet tett arra, hogy más forrásból megvalósítják, ami végül 2025 októberére meg is történt. A másik a járdafejlesztések ügye, amely régi lakossági kérés, különösen azokban az utcákban, ahol sem járda, sem közvilágítás nincs. Örömét fejezte ki, hogy a városvezetés a 2026-os évben kiemelt figyelmet fordít erre.
Kitért a Nagyállomás és a buszvégállomás felújításának kérdésére is. Elmondta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem értett egyet azzal a korábbi elképzeléssel, miszerint egy külföldi cég hosszú távú bérlettel végezné el a felújítást. Álláspontjuk szerint minimumelvárás, hogy magyar cég vegyen részt a beruházásban, ugyanakkor a magántőke bevonását elfogadhatónak tartják.
A gazdaságfejlesztés kapcsán szólt a debreceni BMW-gyár átadásáról. Kijelentette, hogy a BMW-nek van helye Debrecenben, ugyanakkor problémásnak tartja, hogy az üzem a város északnyugati részén épült. Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban továbbra is elutasító álláspontot képvisel, és hangsúlyozta, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az akkumulátorgyárak ellenzése a BMW támadását jelentené.
Elmondta, hogy támogatják a környezeti ellenőrzőrendszer kiépítését Debrecenben, elsősorban a megelőzés és az átláthatóság miatt, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszernek nincs szankcionálási jogköre.
Kritizálta a szolidaritási hozzájárulást, amely Debrecen esetében mintegy 12 milliárd forintos terhet jelent, és úgy fogalmazott: a kormány az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Álláspontja szerint az iparűzési adó elvonásának felső határa a 15 százalék lehet.
Végül a kampányról szólva kijelentette, hogy elhatárolódik a sárdobálástól, és kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom jövőképéről kíván beszélni. Apáti Istvánhoz hasonlóan egyértelművé tette, hogy semmilyen koalícióra vagy együttműködésre nem hajlandók más pártokkal, kizárólag a lakosokkal kívánnak együtt dolgozni.
