Demkó Attila, a John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője az MCC Debrecen rendezvénye után válaszolt a Debreceni Nap kérdéseire. Érintettük az amerikai külpolitika, Venezuela, a közelmúlt nagy háborúi, valamint Donald Trump geopolitikai stratégiája kérdéskörét is.
Demkó Attila szerint a venezuelai beavatkozáshoz hasonlóan Chilétől Hondurason és Panamán át számos példát lehetne említeni. Mint fogalmazott: az Egyesült Államok szuperhatalom, és illúzió azt gondolni, hogy nem képviseli nagyon keményen a saját érdekeit. Az elmúlt harminc évben beavatkozás történt Irakban és Afganisztánban is, amelyek közül Irak nemzetközi jogilag még kevésbé volt magyarázható, mint a venezuelai helyzet, miközben sokkal pusztítóbb következményekkel járt: fél és másfél millió közé tehető a halottak száma.
Demkó Attila hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog szempontjából a venezuelai beavatkozás egyértelműen jogsértés, de nem az első ilyen eset: Irak, Koszovó és Líbia sem volt jogilag tiszta. Ugyanakkor szerinte külön kell választani a jogi és a politikai–morális kérdéseket. Venezuelában ugyanis egy rendkívül korrupt, rosszul működő rendszer van hatalmon, amely nem tükrözi a lakosság többségének akaratát. A harmincmilliós országból nyolcmillió ember menekült el, és Nicolás Madurót nemcsak az Egyesült Államok, hanem számos európai ország sem ismerte el legitim elnöknek.
A szakértő szerint Európában sokáig illúziókban éltünk a nemzetközi politikát illetően. Úgy látja, Donald Trump nyíltabban mondja ki azt, amit korábban más elnökök – Obama, Clinton vagy a fiatalabb Bush – szintén megtettek, csak kevésbé nyíltan. Trump esetében ugyanakkor szerinte az is elképzelhető, hogy Venezuelában kedvezőbb eredmény születik, mint Irakban, mivel nem történt klasszikus katonai bevonulás és rendszerváltás. Az iraki katasztrófához éppen az vezetett, hogy egy mesterségesen ráerőltetett demokrácia széthulló államot és polgárháborút eredményezett.
Demkó Attila a Debreceni Napnak: egy drón ma már képes behatolni egy ajtórésen
Az iraki és afganisztáni háborúk geopolitikai következményeivel kapcsolatban Demkó Attila megjegyezte, ezek a neokonzervatív háborúk jelentősen hozzájárultak a jelenlegi világhelyzethez: az Egyesült Államok figyelme lekötődött, miközben Oroszország az emelkedő olajárak révén megerősödött, Kínát pedig nem tudták feltartóztatni. Ebben a kontextusban értelmezte Trump politikáját is, amelyet sokan új Monroe-doktrínának, félig tréfásan „Donro-doktrínának” neveznek: az Egyesült Államok elsősorban a saját környezetére koncentrál.
Grönland kérdéséről szólva Demkó Attila úgy fogalmazott: stratégiai szempontból rendkívül fontos területről van szó, amelyet sem Dánia, sem az Európai Unió nem tudna megvédeni. Szerinte jogilag tiszta útja is lehetne egy amerikai–grönlandi együttműködésnek, akár népszavazás révén, de egy erőszakos megoldás súlyos következményekkel járna a nyugati szövetségi rendszerre nézve, ezért ezt kevéssé tartja valószínűnek.
A szakértő beszélt Mexikóról, Kubáról és Iránról is. Úgy véli, ezekben az esetekben sem klasszikus inváziókra kell számítani, hanem célzott, gyors katonai műveletekre. Hangsúlyozta: ezek nem hasonlíthatók Irakhoz vagy Afganisztánhoz, és nem vezetnek elhúzódó háborúkhoz.
Donald Trump háborúktól való ódzkodását Demkó Attila elsősorban belpolitikai okokkal magyarázta. Az amerikai társadalom jelentős része elutasítja a külföldi beavatkozásokat, miközben az országon belül komoly infrastrukturális és szociális problémák vannak. Felidézte: Irakban ötezer amerikai katona halt meg, és több tízezren nyomorodtak meg egy olyan háborúban, amelybe szerinte nem lett volna szükség belépni.
A NATO és az Európai Unió kérdésében Demkó Attila úgy fogalmazott: Magyarországnak az Európai Unión belül van a helye. Bár kritikusan viszonyul az uniós politikákhoz – különösen a migráció, az energiapolitika és az iparpolitika terén –, szerinte a kilépés nem reális opció. A hazai nagyberuházások, például a debreceni BMW-gyár vagy a szegedi BYD-gyár is az uniós tagságra épülnek.
Az idén novemberben esedékes amerikai félidős választásokra is kitérve Demkó Attila arról beszélt, hogy a történelmi tapasztalatok alapján az elnök pártja általában elveszíti ezeket a választásokat, de hogy Donald Trump képes lesz-e felülírni a papírformát, arra jelenleg nincs biztos válasz.
