A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott szakmai rendezvényen beszélgettünk P. Tóth Andrással, aki sorozatvállalkozó, cégeket, nonprofit szervezeteket és startupokat épít.
A startupépítés ma már egészen más feltételek között zajlik, mint akár néhány évvel ezelőtt – mégis vannak alapelvek, amelyek nem változnak. Erről beszélt a Debreceni Napnak P. Tóth András, aki szerint ha most kezdené újra a startupalapítást, egy dolgot biztosan ugyanúgy csinálna: nem egyedül vágná bele.
Tapasztalata szerint a startupépítés hosszú, kimerítő folyamat, inkább maraton, mint sprint. Egy jól működő csapat nemcsak szakmailag, hanem emberileg is kulcsfontosságú: olyan társakra van szükség, akik kiegészítik egymást, képesek feladatot cserélni, és a nehezebb időszakokban is tartják egymásban a lelket.
Balogh Petya a Debreceni Napnak: az angyalbefektetés jól hangzik, de van vele egy kis bibi…
Ami viszont gyökeresen megváltozott az elmúlt években, az a technológiai környezet. P. Tóth András szerint a mesterséges intelligencia alapjaiban alakította át a szoftverfejlesztést és a tartalom-előállítást. Míg korábban jelentős emberi és anyagi erőforrásokra volt szükség a fordítási munkákhoz és a programozáshoz, ma ezek a feladatok sokkal gyorsabban és olcsóbban végezhetők el.
Úgy látja, ha most indítana vállalkozást, eleve többnyelvű termékben gondolkodna, hiszen a mesterséges intelligencia lehetővé tette, hogy a nemzetközi piacra lépés már a kezdetektől reális cél legyen. A programozás felgyorsulása miatt pedig kisebb fejlesztői csapattal is komplexebb, izgalmasabb szoftverek hozhatók létre.
A startupok esetében szerinte eleve félrevezető kizárólag a magyar piacban gondolkodni. Akik valódi startupot építenek – nem hagyományos kis- és középvállalkozást –, azoknál az árbevétel jelentős része már a kezdetektől külföldről érkezik. Éppen ezért a nemzetközi piac igényeit kell elsőként figyelembe venni.
Magyarországon ugyanakkor P. Tóth András szerint egyre nagyobb szükség van olyan szakemberekre, akik a mesterséges intelligencia gyakorlati bevezetésében segítik a vállalkozásokat. Ahogyan korábban külön szakma lett a közösségi média kezelése, úgy most formálódik egy új munkakör: az AI-hoz értő szakemberé, aki képes egy cég működését átalakítani, felgyorsítani, és megszabadítani az embereket az ismétlődő, monoton feladatoktól.
A mesterséges intelligencia kapcsán gyakran felmerülő félelmekkel kapcsolatban P. Tóth András óvatos optimizmussal fogalmaz. Nem tart attól, hogy az AI „elbutítaná” az embereket, inkább egy történelmi léptékű technológiai váltásként tekint rá. Ahogyan a számológép vagy az autó sem tette rosszabbá az embert, csak más készségeket helyezett előtérbe, úgy a nagynyelvi modellek is átalakítják, de nem kiüresítik a gondolkodást.
Szerinte a valódi veszély ott van, ha az emberek kritikátlanul használják ezeket az eszközöket. A mesterséges intelligencia akkor válik hasznossá, ha elvégzi a „robotmunkát”, míg az emberi feladat az értelmezés, az ellenőrzés, a kiemelés és a gondolkodás marad. Ez a szemlélet az oktatásban is egyre hangsúlyosabb.
P. Tóth András szerint már most is vannak olyan iskolák Magyarországon, ahol tanítják a mesterséges intelligencia használatát, részben a magyar AI-stratégia részeként, részben pedig tanári kezdeményezésre. Úgy látja, a jövőben nem az AI tiltása lesz a cél, hanem az, hogy a tanulók megtanulják helyesen használni ezeket az eszközöket. Ennek megfelelően a számonkérés és a tanulási módszerek is átalakulás előtt állnak.
A technológiai fejlődés következő nagy lépcsőfokának a robotikát tartja. A humanoid robotok fejlesztése szerinte már nem távoli jövő, hanem belátható közelségbe került. Egyre több cég dolgozik ilyen eszközökön, elsősorban ipari felhasználásra, de a háztartási alkalmazások is gyorsan közelednek.
Úgy véli, a következő években hibrid megoldások terjedhetnek el: a robotokat részben mesterséges intelligencia, részben távoli emberi irányítás működteti majd. Hosszabb távon azonban ezek az eszközök jelentős terheket vehetnek le az emberek válláról, különösen az ismétlődő, fizikai munkák területén.
P. Tóth András szerint mindez elkerülhetetlen átalakulás, amelynek mindig vannak nyertesei és vesztesei. A kulcs az alkalmazkodás: azok járnak jól, akik időben megértik az új technológiákat, és megtanulják őket a saját javukra fordítani.
