Debrecen környezetvédelmi és vízgazdálkodási fejlesztéseiről tárgyalt legutóbbi ülésén az illetékes bizottság, ahol részletes bemutatót kaptak a várost körülölelő úgynevezett „kék gyűrű” kialakításának terveiről. A prezentáció középpontjában a zöld-kék infrastruktúra fejlesztését célzó KEHOP Plus pályázat állt, amelyen Debrecen három nagyobb projektelemmel kíván indulni.
A pályázati csomag három fő eleme az ökopark létrehozása a Tócó térségében, a Vekeri-tó rehabilitációja, valamint a Kondoros-menti komplex csapadékvíz-visszatartó rendszer kiépítése. A fejlesztések egy része szorosan kapcsolódik a Civaqua II programhoz, amely Debrecen és térsége hosszú távú vízutánpótlását szolgálja.
A Vekeri-tó rehabilitációja
A tervek szerint a Vekeri-tónál az északi részen visszaállítják a korábbi, mintegy 7,2 hektáros nyílt vízfelületet. Ennek érdekében a felső, elnádasodott réteget eltávolítják, ugyanakkor a tófenék mélyítésére nem kerül sor, hogy a terület természetes vízmegtartó képessége megmaradjon. A déli nyúlványban továbbra is megmarad a természetes nádas élőhely.
A tó középső részén egy vezérárok biztosítja majd a víz bevezetését, amely a Civaqua II projekt határától juttatja el a vízutánpótlást a fő tómederbe. A rendszer feltöltődésekor további, egyenként mintegy fél hektáros nyílt vízfelületek is kialakulhatnak.
A tó környezetében mintegy 10 hektáron zöld infrastruktúra-fejlesztés valósulna meg. Ennek részeként az extenzív, ligetes területeken az elöregedett nyárfák helyére új fafajokat telepítenének, míg a központi, mintegy 8000 négyzetméteres területen jóléti parkfunkciók – játszótér, esőbeállók, tűzrakó helyek – kapnának helyet.
Új ökopark a Tócó térségében
Az ökopark egy teljesen új, többtavas vízmegtartó rendszerként jönne létre, amely a környező városrészekre – a Tócóvölgyre, a Fészek-lakóparkra, a nyugati lakóterületekre és az új tócóvölgyi lakóövezetre – hulló csapadékvizet hasznosítaná.
A tervek szerint négy tóból álló rendszer épülne ki, 9000, 12 000, 5000 és 3000 négyzetméteres vízfelületekkel. A két nagyobb tó úgynevezett puffertóként működne: nádassal borított területként akár félméteres vízszintingadozást is elviselnének nagyobb esőzések idején. Az 5000 négyzetméteres tó ezzel szemben állandó vízszinttel működne, közparki funkciót betöltve, hasonlóan a Békás-tóhoz.
A zöld infrastruktúra-fejlesztések itt elsősorban a szigetekre és a tópartokra koncentrálnának, míg a további parkosítás egy másik, TOP Plus pályázat keretében valósulna meg.
A Kondoros-menti rendszer és a csapadékvíz hasznosítása
A Kondoros-menti fejlesztés egy összetett, több elemből álló projekt. Ennek része egy új tórendszer kialakítása az Acsádi út mentén, a Meggyeskert és az Ungvárikert térségében, valamint egy kék-zöld folyosó létrehozása a Veres Péter körforgalomtól indulva. A meglévő árkok természetközelibbé tételével a víz lelassítása és a talajvíz utánpótlása válna hatékonyabbá.
A déli szakaszon, a Lencztelep környékén a jelenlegi egyenes csatorna kiszélesítése és kanyargósabbá alakítása szerepel a tervekben. Fontos eleme a rendszernek a strandfürdő elfolyó, megtisztított termálvizének hasznosítása is: évente mintegy egymillió köbméter víz kerülhetne vissza a természetes vízrendszerbe. Ez a víz a Júliatelepi és a Sámsoni úti csapadékvizekkel együtt jutna el az Acsádi-tóhoz.
A fejlesztés során új nyomvonalakon és meglévő csatornák bevonásával alakítanák ki a rendszert. A Meggyeskert és az Ungvárikert térségében a tó kialakításának lehetőségét hidrogeológiai vizsgálatok döntik majd el, tekintettel arra, hogy a terület a város egyik fontos, fejlesztendő vízbázisa.
Kapcsolódás a Civaqua programhoz
A bemutatón hangsúlyozták, hogy a KEHOP Plusz pályázat és a Civaqua II program egymást kiegészítve szolgálja Debrecen vízbiztonságát. A Civaqua II már támogatási szerződéssel rendelkezik, és biztosítja a keleti főág felől érkező vízutánpótlást, amely Józsán keresztül a Tócó, majd a Nagyerdő irányába halad tovább, végül pedig eléri a Fancsikai-tavakat és a Vekeri-tavat.
A szakmai álláspont szerint a természetes, árkos és beszivárogtató megoldások hatékonyabbak a talajvíz pótlásában, mint a mesterséges csőrendszerek. A cél nem egyetlen extrém száraz időszak kezelése, hanem a hosszú távú, kiegyensúlyozott vízháztartás megteremtése.
A bizottság a bemutatót követően egyhangúlag támogatta az előterjesztést, így Debrecen benyújthatja pályázatát a zöld-kék infrastruktúra fejlesztésére, amely a város környezeti állapotát és klímaalkalmazkodását egyaránt erősítheti.
