A baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállóképessége olyan szintet ért el, hogy az egészségügy lassan abba az állapotba csúszik vissza, mint a 20. század elején – figyelmeztetett a Debreceni Egyetem rektora, aki lapunk kérdéseire válaszolva részletesen beszélt a globális antibiotikumrezisztencia válságról és a lehetséges kiutakról.
Szilvássy Zoltán szerint az elmúlt évtizedek alatt kialakult rezisztencia mára olyan mértékű, hogy az orvoslás az antibiotikumok korában megszokott biztonságot nem képes garantálni.
“A világ közel olyan, mint a ’20-as években volt, amikor nem voltak antibiotikumok.”
A rektor szerint ma a sebészek bátrabbak, és sokkal több beavatkozást végeznek, ám az intenzív osztályokon így is súlyos a bakteriális felülfertőződések aránya. Jelenleg évente mintegy 50 ezer intenzív osztályos beteg kap szepszist az úgynevezett multirezisztens baktériumpopulációk miatt, és ennek körülbelül 10 százaléka halálos kimenetelű.
Újra előtérben: a baktériumokat pusztító vírusok lehetnek a jövő gyógyszerei
A rektor szerint az egyik legbiztatóbb kitörési pont a bakteriofág-terápia lehet – vagyis olyan vírusok alkalmazása, amelyek kifejezetten baktériumokat pusztítanak.
“Azt gondolom, hogy ami 30 évre megoldást jelenthet, az a bakteriofág-kezelés.”
Mint ismert, a bakteriofágok jelenségét a tudomány már régóta ismeri, de ipari hatékonyságú, biztonságos terápiás alkalmazásuk technológiailag nehéz feladat. A rektor felidézte: már az első világháború idején is léteztek bakteriofág-készítmények, azonban a penicillin felfedezése után a világ nem ebbe az irányba mozdult el.
Szilvássy Zoltán arra is emlékeztetett, hogy a világ első antibiotikum-rezisztencia konferenciáját már 1930-ban megtartották – mindössze két évvel a penicillin felfedezése után –, vagyis nagyon korán tudható volt, hogy a baktériumok képesek alkalmazkodni.
A növényi hatóanyagok nem csodafegyverek
Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e a növényi hatóanyagok a rezisztencia elleni küzdelem eszközei, a rektor azt felelte, a növények gyógyhatása főként a megelőzésben bír jelentőséggel.
“A szervezet általános állapota, védekezőképessége befolyásolható – akár étrend-kiegészítőkkel, akár megfelelő étkezéssel.”
Felidézte: a második világháborúban az orosz katonák övtáskájában három alapfág készítmény volt – vérhas, tífusz és tüdőgyulladás ellen –, és ezek sok esetben hatékonyabbnak bizonyultak annál, ami Magyarországon akkoriban elérhető volt.
Ma azonban a biztonságos és hatékony antibiotikumok döntő többsége drága és exkluzív kategóriába tartozik, miközben a széles körben elérhető szerek iránti bizalomnak “nem árt csökkennie” – fogalmazott, arra utalva, hogy túlzott alkalmazásuk tovább gyorsítja a rezisztencia kialakulását.
Debrecen előnye: egyedülálló, összehangolt tudásbázis
A rektor szerint az antibiotikumrezisztencia elleni küzdelemben kiemelt szerep hárulhat a Debreceni Egyetemre – nem csupán országos, hanem nemzetközi szinten is.
“Az egészségintézetünk foglalkozik a vízibolha, a kutya, a ló és az ember közös infekciós veszélyeivel is. Ez nincs máshol.”
A professzor hozzátette: az együttműködés az egyetem különböző tudományterületei között – egészségtudomány, orvostudomány, természettudomány és agrár – olyan kollaboratív előnyt teremt, amelyre “a jövőben különösen nagy szükség lesz”.
