A Debreceni Karitatív Testület tagszervezeteivel együtt a Nagyerdő Hete családi napja keretében ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját 2025. október 11-én a Sziget-kék Tematikus Játszóparkban.
A születésnap keretében a testület egész napos eseménysorozattal mutatkozott be többek közt látványos, szórakoztató, interaktív programokkal is.
Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke – mint a Nagyerdő Hete házigazdája – köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, a szervezők hat évvel ezelőtt azért kezdeményezték a Nagyerdő Hetének megrendezését, hogy a város polgárai egy programsorozat keretében is kifejezhessék megbecsülésüket, szeretetüket Debrecen zöld koronája, Debrecen tüdeje, a Nagyerdő iránt.
Az idei hatodik alkalom mutatja, hogy ez a „programpiknik” jól bevált, eredményes megoldás, amit a legkülönfélébb szervezetek, gazdasági szereplők, magánszemélyek ötletekkel, gondolatokkal, tevékenységük bemutatásával és aktív tevékenységükkel támogatnak, ezzel is jelezve, mennyire fontos, s nem csupán élvezendő, hanem meg is őrizendő számukra a Nagyerdő – hiszen mi is részei vagyunk annak az élővilágnak, melynek egyik értéke ez az erdő.
A Nagyerdő értünk van, mi viszont a Nagyerdővel vagyunk
– hangsúlyozta köszöntője zárásaként az idei Nagyerdő Hete jelmondatát is megidézve Mazsu János.
Váradi Zoltán, az eseménynek otthont adó Sziget-kék Tematikus Játszóparkot működtető Nagyerdei Kultúrpark ügyvezetője arra emlékeztetett, hogy ma október 11. van, s október 10. volt az a nap, amikor 1939-ben a magyar természetvédelem nagykönyvébe egyes sorszámmal bejelölték a Nagyerdő egyik területét. Ma is jó itt lenni, ma is jó a Nagyerdőn lenni. Váradi Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy a Sziget-kékben még nagyon sok olyan esemény rendezhető, amely a Nagyerdőhöz kapcsolódik – írja az önkormányzati portál.
Ma nem csak egy évfordulót ünneplünk, hanem tíz évnyi emberi jóságot, szolgálatot és együttérzést
– hangsúlyozta immár közvetlenül a Debreceni Karitatív Testület születésnapjához kapcsolódó gondolataiban Bódor Edit, aki az utóbbi egy évben tölti be a testület elnöki tisztét. Majd Teréz anya gondolatát idézte: nem mindenki tud nagy dolgokat tenni, de mindenki meg tud tenni kis dolgokat nagy szeretettel. Mint azt Bódor Edit hangsúlyozta, ez a gondolat jellemezte a Debreceni Karitatív Testület tevékenységét is az elmúlt tíz évben, s ez fogja őket előre vinni a jövőben is.
Tíz évvel ezelőtt egy gondolat, egy elhívás indította útjára ezt a közösséget – az, hogy ott legyenek, ahol szükség van rájuk akár egy tál meleg étellel, egy biztató szóval, egy kézfogással. Ezek nem feltétlenül voltak látványos dolgok a külvilág számára, de azoknak, akik kapták őket, sokszor nagyon sokat jelentettek. Köszönet illeti ezért mindazokat, aki ez alatt a tíz év alatt akár csak egyetlen alkalommal is segítettek – akár szabadidejük feláldozásával, akár kétkezi munkával, akár adománnyal. Egy közösség ott mutatja meg valódi arcát, ahol a legnagyobb szükség van a segítségére. És Debrecen közösségének ilyen arca van – hangsúlyozta Bódor Edit.
Széles Diána, Debrecen alpolgármestere, a Debreceni Karitatív Testület társelnöke a 2015-ös kezdeteket elevenítette fel, amikor a menekültválság idején az önkormányzat összehívta a városban karitatív tevékenységet végző civil szervezetek képviselőit a helyzet helyi megoldása érdekében egy közös gondolkodásra. Akkor vetette fel Szemerédy Zsolt, a hajléktalanellátással foglalkozó ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője, hogy ezeket a megbeszéléseket rendszeressé kellene tenni. Voltaképpen így jött létre a Debreceni Karitatív Testület, amely egy lelki közösség is, s melynek tagjait azóta is az vezérli, hogy hisznek abban, hogy az összefogás és a szeretet működik ebben a városban.
Akik ebben a tevékenységben a rászoruló debreceniek támogatása érdekében részt vesznek, azok a szívüket osztják szét – évente összesen több mint tízezer embernek tudnak segíteni, sokszor emberfeletti munkával. Számtalan olyan probléma volt, amit közös erővel sikeresen meg tudtak oldani. Ez a munka pedig folytatódik, a tizedik évforduló „csupán” egy mérföldkő.
A testület korábbi elnökei – Balogh Barnabás (2015-2017), Kiss Ábel Lukács (2017-2019), Rózsahegyiné Juhász Éva (2019-2023), Törő András (2023-2024) – közül ketten személyesen is jelen tudtak lenni az eseményen. Törő András, aki bő egy éven keresztül segíthette elnökként a testület munkáját – s aki tavaly óta Rómában a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora – videóüzenetet küldött. Köszöntötte azokat, akik tagjai a testületnek, s azokat, akik segítségükkel bármilyen formában részesei voltak ennek a tíz évnek. Mint mondta, különösen hálás azért, hogy a testülettel együtt dolgozhatott. Nagyon sok olyan embert ismerhetett meg, akik jó szívvel, nagy szeretettel, nagy hozzáértéssel, nagy körültekintéssel igyekeznek segíteni azoknak az embereknek, akik rászorulnak.
Rózsahegyiné Juhász Éva arról beszélt, hogy neki Szabó Magda sorai jutnak sokszor az eszébe: “Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.”
Azt hiszem, hogy Szabó Magda városában a karitatív testület és a gondoskodó város ezt teszik, mert ez Debrecen
– mondta Rózsahegyiné Juhász Éva.
Kiss Ábel Lukács üzenetét Bódor Edit olvasta fel: „Egy elmondhatatlanul ritka és különleges összefogás kezdődött Debrecenben 2015-ben. Az akkori menekültválság megfelelő kezelése megkívánta, hogy az amúgy is ezer szálon együttműködő szervek összefogásának most már hivatalos formája és neve legyen. Így született meg testületünk. Debrecenben viszont a gondoskodás, összefogás és az egymásra való odafigyelés mondhatni természetes. Kommunikálunk, egyeztetünk, figyelünk egymásra, észrevesszük a másik szükségét, fájdalmát, és ahol csak tudunk, segítünk. Mindennek a gyökere a szeretet, és ez a szeretet megsokszorozódik, majd együtt, vállvetve nézünk szembe a kihívásokkal.
Ennek az egyik legszebb példája a Debreceni Karitatív Testület, mely 10 éve bizonyítja, hogy a legkülönbözőbb szervezetek, civilek, hivatalok és egyházak képesek egymásra nem versenytársként, hanem szövetségesként tekinteni. Így szinte minden problémát meg tudunk oldani, és legfőképp a kihívásokkal is bátran szembe tudunk nézni. Óriási megtiszteltetés volt két évig a testületet elnökölni, mely életem felejthetetlen időszaka marad. Várakozással tekintek az előttünk álló évtizedekre, közös segítő munkára a rászorulók között itt, Debrecenben.”
Balogh Barnabás néhány mondatban foglalta össze gondolatait: Kezdetben vala az ige. És ahol kimondjuk a szót, abból születik valami. Nekem három vér szerinti gyermekem van, és van egy szív szerinti gyermekem: ez pedig a karitatív testület. Isten éltesse ezt a gyermeket is!
A köszöntőket követően Bódor Edit elmondta, hogy a karitatív testület nem tudna működni, ha nem lennének olyan támogatói, akiknek adományai segítségével a testület is tovább tud jó cselekedni, adakozni. Most a Deufol Hungary Kft. adományát köszönte meg, melynek felhasználásával a testület a tanév őszi szünetében szeretne élményeket adni gyerekeknek. A cég dolgozói által gyűjtött és felajánlott 322.500 forint értékű ajándékot Szabó Lilla, a kft. hr-vezetője adta át, aki örömét fejezte ki, hogy a családi tulajdonban álló cég ajándékával debreceni családoknak nyújthatnak segítséget.
A Debreceni Karitatív Testület emléklappal köszönte meg a tagszervezeteknek a tíz éves közös munkát. A születésnapi ünnepség hivatalos része egy hatalmas ünnepi torta – a Nagykonyha Kft. ajándéka – felvágásával zárult.
Fotó: debrecen.hu
