Kósa Lajos, a Fidesz debreceni országgyűlési képviselője új törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a magyar utónévjegyzék összeállítása és hivatalos közzététele a jövőben a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe kerülne.
Jelenleg ezt a feladatot a Nyelvtudományi Kutatóközpont látja el, amely a jövőben is végezhetné a tudományos háttérmunkát és szakmai véleményezést, de javaslatait már közvetlenül a miniszterhez kellene eljuttatnia.
A május 13-án benyújtott törvényjavaslat az anyakönyvezhető utónevekkel kapcsolatos szabályozás módosítását célozza. A kezdeményezés célja – a javaslat szövege szerint – „a magyar utónévkincs megőrzése, valamint az utónévjegyzék bővítésére és összeállítására vonatkozó szabályok pontosítása”.
A név kérdése identitáskérdés is
Kósa Lajos indoklása szerint a magyar utónévkincs a nemzeti identitás szerves része, amely kifejezi a közösségek összetartozását, valamint tükrözi a magyar nyelvi és kulturális hagyományokat. A törvényjavaslat ezért fontos változást javasol: az utónévjegyzékeket ezentúl miniszteri rendeletben tennék közzé, nem pedig intézeti honlapon. Ez érintené a magyar és a nemzetiségi utónévjegyzékeket is.
A nemzetiségi nevek esetében a miniszter a nemzetiségi önkormányzatok véleményét is figyelembe venné a jegyzék összeállításakor.
Mit jelent a gyakorlatban?
Az új szabályozás szerint:
-
A magyar utónévjegyzéket a kultúráért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.
-
A miniszter feladata lenne az utónévjegyzék időszakos felülvizsgálata is.
-
A Nyelvtudományi Kutatóközpont a jövőben is végezné a szakmai értékelést, és továbbra is vizsgálná, hogy egy-egy új név alkalmas-e a hivatalos jegyzékbe kerülésre – azonban a véleményt már nem nyilvánosan, hanem közvetlenül a miniszternek kellene megküldenie.
A javaslat alapján tehát a végső döntés a kulturális kormányzathoz kerülne, a tudományos ajánlások pedig tanácsadó jellegűek lennének.
