Folyamatos és konstruktív a párbeszéd a kormány és a megyei jogú városok között – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Debrecenben, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) közgyűlésének szünetében tartott sajtótájékoztatón a városházán.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben olyan fejlesztések valósultak meg a megyei jogú városokban, amilyenekre a rendszerváltás óta nem volt példa. Cél, hogy a fejlődés hazai és európai uniós forrásokból folytatódjon.
A Magyarországot megillető 21 milliárd euró kohéziós forrásból 13 milliárd már az ország rendelkezésére áll, “8 milliárdért még küzdünk és vitázunk Brüsszelben” – hangoztatta, hozzátéve: “azt látjuk, hogy akikkel vitázunk, azok között vannak magyarok is, sőt van magyar párt is, a múlt hét ennek megkerülhetetlen bizonyítékát szolgáltatta”.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a megyei jogú városok polgármesterei “bármely oldalhoz tartozzanak is, függetlenül attól, hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek, egységesek abban, hogy úgy gondolják, ők jól használják fel ezeket a pénzeket, a városok ebből épülnek, szépülnek, fejlődnek”.
Hozzátette: valamennyi megyei jogú város polgármestere saját települése érdekeit nézi, amikor a fejlesztések mellett és a városokat megillető kohéziós támogatások mellett áll ki.
Gulyás Gergely riogatni sem felejtett el: “ha Ukrajna gyors csatlakozása megvalósul, akkor kohéziós pénzek nem lesznek, nemcsak nekünk, hanem a közép-európai térségben sem”.
A közgyűlésen áttekintették az állami költségvetés normatíváinak kérdését: az önkormányzatok ellátnak kötelező feladatokat, amelyeket a kormány finanszíroz, de a nyújtott összeg elmarad a valós költségektől – mondta. A tárcavezető szerint egyeztetésre van szükség a kormány, az MJVSZ, illetve a többi önkormányzati szövetség között, hogy a normatívák a valós költségek megtérítését jelentsék.
A miniszter kiemelte: az önkormányzatok feladatköre az elmúlt években átalakult, különösen a megyei jogú városoké. Példakánt említette, hogy ma már e városok – bár jogilag nem kötelező – mindenütt fenntartanak tömegközlekedést.
Ezért szerinte meg kell határozni, melyek azok a feladatok, amelyeket a 21. század harmadik évtizedében kötelezőnek kell tekinteni, és ott milyen finanszírozási viszonyt kell kialakítani a kormányzat és az önkormányzatok között.
Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, az MJVSZ elnöke ismertette: felkeresik az Európai Unió illetékes biztosait, hogy megtudják, miért tartja vissza a bizottság a megyei jogú városoknak járó 413 milliárd forintot.
Ez a pénz, “ami a mi pénzünk”, szolgálná a városok fejlődését, és semmilyen észszerű indok nem hozható fel a források visszatartása mellett, már csak azért sem, mert a korábbi források felhasználását kivétel nélkül mindenkinél szabályszerűnek találták – fűzte hozzá.
A megyei jogú városok polgármesterei szerint a visszatartásnak politikai oka van, mert “szeretnénk önmagunk élni, és nem értünk egyet a migrációval, vagy szeretnénk gyermekeinket, bölcsődéseinket és óvodásainkat úgy felnevelni, hogy családban nőjenek fel, és nem kérünk a genderpropagandából”, illetve kiállunk a béke mellett
– jelentette ki.
Ezekben a kérdésekben az MJVSZ egységesen támogatja a magyar kormány álláspontját – jegyezte meg Szita Károly.
Papp László debreceni polgármester – aki szombaton még a Tiszára és Kollár Kinga néhány mondatára kente az elmúlt 15 kudarcait – jelezte: legutóbb tíz éve tartotta az MJVSZ a közgyűlését, azóta rendkívüli fejlődés indult el a megyei jogú városokban.
A településvezetők mostani tanácskozásán érintették az uniós támogatások kérdését, a közösségi közlekedés finanszírozási nehézségeit és kihívásait, valamint szóba került “az iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás viszonyrendszere” – mondta Papp László, jelezve: a megyei jogú városok polgármesterei egyetértettek abban, hogy felül kell vizsgálni a szolidaritási hozzájárulás mértékét, számítási metódusát és felhasználásának rendjét.
Erről a kérdésről állásfoglalást fogadott el az MJVSZ közgyűlése – közölte a debreceni polgármester.
