Papp László, Debrecen polgármestere az Ipar Napja rendezvényen, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán tartott előadásában részletesen ismertette a város gazdasági fejlődésének legfontosabb eredményeit és jövőbeni kilátásait. Beszédében hangsúlyozta, hogy Debrecen az elmúlt években jelentős ipari és gazdasági átalakuláson ment keresztül, amely nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltó.
Ipari területek és beruházások
Papp László kiemelte, hogy Debrecen tudatosan gazdálkodik erőforrásaival. A város közigazgatási területén belül körülbelül 35 000 hektár mezőgazdasági és erdőterület található, amelyből 1300-1400 hektárt ipari célokra alakítottak át. Ennek következtében jelentős gazdasági növekedés valósulhatott meg:
-
Mezőgazdasági művelés esetén a hozzáadott érték hektáronként 1,4-2,8 millió forint,
-
Ipari beruházások esetén ez az összeg 500-600 millió forintra növekszik, vagyis közel 200-szoros különbséget jelent.
A polgármester szerint Debrecen számára stratégiai fontosságú volt, hogy a gazdasági súlypont a városba gravitáljon, és ne más kelet-magyarországi települések, például Miskolc, Nyíregyháza vagy Nagyvárad váljanak a régió gazdasági központjává.
Beruházási hullám
A város ipari fejlődése három nagy korszakhoz hasonlítható:
-
A dualizmus időszaka,
-
A szocialista iparosítás korszaka,
-
A jelenlegi ipari forradalom, amely a legnagyobb és legjelentősebb átalakulást hozza.
Papp László példaként említette a nagy múltú Gördülőcsapágy Művek 1963-as alapítását, amely jelenértéken 75 milliárd forintos beruházásnak felel meg. Ezt az összeget ma már több ipari fejlesztés is meghaladja:
-
BMW gyár és más multinacionális cégek beruházásai,
-
EcoPro projekt (264 milliárd forint),
-
CATL akkumulátorgyár, amely még ennél is nagyobb volumenű.
A polgármester hangsúlyozta: Debrecen ipari fejlődése nemzetközi szinten is figyelmet kelt, ezt bizonyítják a Financial Times és a Világbank elismerései. 2021-ben a várost a világ 10 legjobb tőkevonzó képességgel rendelkező települése közé választották.
“Biztosan ismerik a mondást: »Önmagunk dicsérete annyira fontos, hogy nem bízhatjuk másra«. Azért most mégis tegyünk kivételt! Debrecen az elmúlt időszakban számos nemzetközi elismerésben részesült, többek között a Világbank, a szolgáltatószektor versenyképességét vizsgáló szervezetek, valamint a Financial Times FDI-elemző részlege is méltatta a város fejlődését”
– büszkélkedett Papp.
Munkaerőpiac és bérek – versenyképes lehetőségek
Az ipar fejlődése természetesen hatással van a foglalkoztatásra is. 2015-ben 84 000 fő dolgozott Debrecenben, ez a szám 2030-ra 100 000 fölé emelkedhet.
A bérek alakulásáról szólva a polgármester kiemelte, hogy a régióban tapasztalható növekedés meghaladja az országos átlagot, így Debrecen versenyképes alternatíva a fővárossal szemben is. Az ipari fejlődés szakképzett munkaerőt igényel, ezért az oktatás és a gazdaság szoros együttműködése kiemelt fontosságú.
A kelet-magyarországi aranyháromszög – Debrecen a gazdasági súlypont
A kormány gazdaságpolitikai célkitűzései között szerepel, hogy Kelet-Magyarország gazdasági súlyponttá váljon. Az úgynevezett „aranyháromszög” – Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza – olyan ipari és gazdasági fejlesztéseket vonz, amelyek jelentősen növelik a térség nemzetközi versenyképességét.
A polgármester hangsúlyozta, hogy míg 2020-ban Hajdú-Bihar megye az ország ipari termelésének 2,8%-át adta, 2030-ra ez az arány az országos élmezőnybe emelheti a térséget, akár Győr-Moson-Sopron megyét is megelőzve.
Önkormányzati bevételek – rekordösszegű iparűzési adó
Az ipar fejlődése közvetlenül növeli az önkormányzat bevételeit is. Míg 2014-ben Debrecen iparűzési adóbevétele 10,2 milliárd forint volt, 2025-re ez az összeg meghaladja a 40 milliárd forintot.
Papp László megjegyezte, hogy noha Debrecen a fővároson kívül a legnagyobb helyi adóbevétellel rendelkező önkormányzat, a szolidaritási adó mértéke jelentős kihívás elé állítja a várost.
Környezetvédelem és fenntarthatóság
A polgármester beszélt a gazdasági fejlődés környezeti hatásairól is. Kiemelte, hogy az ipari növekedés mellett kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és a környezetvédelmi előírások betartására.
Az elmúlt években:
-
Szigorodtak az emissziós határértékek,
-
Elkészült a városi környezeti ellenőrző rendszer,
-
Elindult a napelempark fejlesztése,
-
Megkezdődött a Civaqua program második ütemének előkészítése, amely a belvízgyűjtő tavak vízellátását biztosítja.
Oktatás és innováció – a gazdasági siker alapja
A gazdasági fejlődés elválaszthatatlan az oktatás és az innováció előrehaladásától. Az elmúlt tíz évben 10 000-rel nőtt a Debrecenben tanuló diákok száma, különösen az egyetemi műszaki képzések és a szakképzés területén.
A Debreceni Egyetem ma már 400 vállalati partnerrel működik együtt, amelyek meghatározó szereplői az ipari fejlesztéseknek. Az egyetem nemzetközi szinten is elismert kutató- és oktatási központtá vált.
Fotó: Facebook/Papp László
