Madarasi István és Mándi László, az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület képviselői is bírálták Debrecen 2025-ös költségvetését.
A képviselők szerint a 2025-ös debreceni költségvetés ugyan rekordösszegű, de ha mélyebben megvizsgáljuk, akkor látható, hogy a főösszeg jelentős részét az áthúzódó pénzmaradványok teszik ki. Ez azt jelenti, hogy sok olyan tétel, amelyet a tavalyi évben nem sikerült felhasználni, idén is megjelenik a költségvetésben.
A pozitívumok között kiemelték, hogy bizonyos területeken – például az óvodák és bölcsődék működési költségeinél, a család- és gyermekjóléti központ támogatásánál, valamint a városi szociális szolgálatnál – az infláció feletti növekedés tapasztalható. Ezek az intézmények rengeteg debreceni lakos számára nyújtanak elengedhetetlen szolgáltatásokat, ezért fontos, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre.
Ugyanakkor a költségvetésben több problémás terület is van. Az önkormányzati tulajdonú társaságok támogatására például 500 millió forinttal kevesebb forrást különítettek el, mint tavaly. Ez érinti a DEMKI-t, a Déri Múzeumot, a MODEM-et, a Nagyerdei Kultúrparkot és más kulturális intézményeket.
A Csokonai Színház támogatása is csökkent, 100 millió forinttal kevesebb forrást kap az intézmény. Ha a kormányzat is visszavágja a kulturális támogatásokat, az komoly működési nehézségeket okozhat. Az intézmények számára létfontosságú a bér- és járulékköltségek biztosítása, ezek elmaradása pedig akár elbocsátásokhoz és a szolgáltatások minőségének romlásához is vezethet.
Bérlakásprogram: van megoldás?
A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy Debrecenben a lakhatási válság egyre égetőbb probléma. A városvezetés mindent megtesz a befektetők érdekeinek kiszolgálására, miközben az ingatlanárak folyamatosan emelkednek, az albérleti díjak pedig sokak számára megfizethetetlenné váltak.
A képviselők szerint jó példát lehetne venni Budapest XIII. kerületéről (Angyalföldről), ahol az elmúlt években sikerült megduplázni a bérlakások számát.
Az egyik javaslat szerint az új építésű társasházaknál az önkormányzat előírhatná, hogy a lakások egy bizonyos részét a városnak ajánlják fel bérlakásként. Például egy 100 lakásos társasház esetén 10 lakás önkormányzati tulajdonba kerülhetne, így növelve a bérlakásállományt.
Ezen kívül az önkormányzatnak saját beruházásokat is kellene indítania, valamint állami források bevonásával bővíthetné a bérlakásprogramot.
Elhanyagolt önkormányzati lakások
A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy Debrecenben több száz önkormányzati lakás áll üresen, mert olyan rossz állapotban vannak, hogy nem lehet kiadni őket. Ezek a lakások felújításra szorulnak, azonban az önkormányzat nem fordít elegendő forrást ezekre a munkálatokra.
Ezeket az ingatlanokat fel kellene újítani, és új bérlők számára elérhetővé tenni, így csökkentve az albérleti piacon tapasztalható nyomást.
Iparosítás és lakhatási problémák
A városvezetés az iparosítást helyezi előtérbe, de ez tovább súlyosbítja a lakhatási válságot. A nagyvállalatok betelepülése miatt egyre több munkavállaló érkezik a városba, ami növeli a keresletet a lakáspiacon. Ezzel párhuzamosan azonban az önkormányzat nem tesz semmit a kínálati oldal növelésére, azaz nem épít bérlakásokat.
A kormány korábban kijelentette, hogy az iparosítás következtében kialakult lakhatási problémák megoldása az önkormányzatok feladata. Ez azonban azt jelenti, hogy az állam lemondott a felelősségről, és a városvezetésre hárítja a problémát.
A képviselők szerint Debrecennek aktívan be kellene avatkoznia a lakáspiacon annak érdekében, hogy megakadályozza az árak további emelkedését. Ehhez szükség lenne:
- Bérlakásépítési programra (állami és önkormányzati források bevonásával)
- Új társasházaknál az önkormányzati lakások számának növelésére
- A meglévő önkormányzati lakások felújítására
Szolidaritási adó: milliárdok vonódnak el a várostól
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a szolidaritási adó mértéke tavaly 8 milliárd forint volt, idén pedig már meghaladja a 10 milliárd forintot. Ez az összeg azt jelenti, hogy az állam évente több milliárd forintot von el Debrecentől, ezzel csökkentve az önkormányzat pénzügyi mozgásterét.
A képviselők szerint a debreceni lakosok jobban tudják, mire van szükségük, mint a budapesti politikusok. Éppen ezért az ilyen források felett helyi szinten kellene dönteni, és nem egy központi újraelosztási rendszer szerint.
