Tegnap volt a Himnusz születésének 202. évfordulója. A magyar kultúra napja alkalmából Kölcsey Ferenc domborművénél és szobránál is tartottak koszorúzást.
Puskás István alpolgármester az ünnepségen úgy fogalmazott: nemzeti imánk nem úgy szólalna meg, ahogy ma ismerjük, hogyha Kölcsey nem Debrecenben szerzi meg azt a műveltséget, amelyet ebben a versben megfogalmaz.
Nemzeti imádságunk sorai minden ünnepen és különleges alkalmon felcsendülnek. A Himnuszt első versszakát már a kisiskolásként kívülről tudják a magyar emberek. 202 éve, 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Kölcsey az énekmondó vándor jelenében és utóéletében, tehát ma is érvényes a himnuszi isteni segélykérés, és így nyújthat mindig új értelem és érzelem kapaszkodót bármely sora vagy bármely képe
– mondta Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese.
A Himnusz megszületésének napján a magyar kultúra napját ünnepeljük. Az évforduló alkalmából ma először a Debreceni Református Kollégiumban koszorúzták meg Kölcsey domborművét, ezután a megemlékezés a Péterfia utcai szobornál folytatódott.
Ezen a napon meg tudjuk élni Debrecen szerepét és helyét a magyar kultúra sok évszázados történetében, hiszen a Himnusz minden sorában Kölcseynek az a református műveltsége szólal meg, amelyet a debreceni kollégiumbeli tanulmányai során szerzett
– fogalmazott Puskás István alpolgármester az ünnepségen. Szerinte a nemzeti imánk nem úgy szólalna meg, ahogy ma ismerjük, hogyha Kölcsey nem Debrecenben szerzi meg azt a műveltséget, amelyet ebben a versben megfogalmaz, úgyhogy a Himnusz sorain keresztül, Kölcsey szavain keresztül Debrecen ott él a nemzeti imánkban – hangoztatta.
