Szent Péter égre felvitt Fiastyúkjának csirkéit fotózta a kiváló hajdúsági asztrofotós

A Fiastyúk egy tőlünk 136 parszekre (444 fényévre) lévő, még közepes égen is szabad szemmel jól látható csillaghalmaz. Jó szeműek 7-12 csillagot láthatnak egy közel teleholdnyi átmérőjű területen összezsúfolva a Bika (Taurus) csillagképben (a halmaz teljes kiterjedése majdnem négy teleholdnyi!); egyes ritkán jó szeműek 16-ot is megszámoltak benne. Rövidlátóknak ködös, de nagy kiterjedésű és fényes foltként tűnik fel az égbolton – már ha a fényszennyezés le nem mossa az égboltról. A hozzánk legközelebbi Messier-objektum, egyben az egyik legközelebbi nyílthalmaz. (A Hyadok 47 parszekre, a Coma-nyílthalmaz (Mel 111) 86 parszekre van tőlünk). A Fiastyúk nagyjából ezer csillagot tartalmaz, ebből 7 tagját már szabad szemmel is nagyon jól meg lehet figyelni, egy kézitávcsővel legalább 20 csillagát is megpillanthatjuk. A halmazt már régóta megfigyelték, így nincs ismert felfedezője. Azonban Galileo Galilei itáliai tudós volt az első, aki teleszkópon keresztül figyelte meg a Fiastyúkot.

A Fiastyúkot másképpen Fagyhozó csillagnak is mondják, mert amikor már kora este látható az égen, akkor közel a tél. Tehát “évszakcsillag” is volt. Amikor a Fiastyúk feltűnt az esti égbolton, a földművelők és pásztorok tudták, hogy ideje felkészülni a hideg hónapokra. Így a Fiastyúk nemcsak csillagászati jelentőséggel bírt, hanem a mindennapi élet szerves részévé vált, egyfajta időjelzőként szolgálva a régi korok embereinek.

Mivel a temérdek csillag között könnyű volt megtalálni, s igazodni lehetett hozzá az út során, ezért útmutató csillagnak is használták. Egy Mátyás királyról szóló regében Kampó táltos, aki Mátyás elveszett lovát kereste, eltévedt a sötétben, s az égből alászálló Fiastyúk igazította útba.

Erdélyben Szitáslyuknak ismerik, mert azt hitték, hogy az égbolt kárpitja azon a helyen ki van lyuggatva, és áttünedezik rajta a mennyei fényesség.
Az Oláhtánc elnevezés valószínűleg onnét ered, hogy amikor párás a légkör, a halvány csillagocskák reszketni, táncolni látszanak.

A Hetevén nevet (amely Hetemén, Hetevény, Hetevin alakban is előfordul) így magyarázzák: “A névváltozat a csillagképet kitevő csillagok számára vonatkozik. Kétségtelenül régi név lehet. Erre főként a hét számnév alakjából következtethetünk. A hét számnév rövid tővéghangzós hete- tövéből képzett név. A névalkotás régiségére utal az is, hogy csak a nyelvjárási peremvidékeken – Baranyában, Bukovinában, Moldvában, Csíkban, Háromszéken, stb. fordul elő.”

Sok egyéb neve közül néhány: Csirkéstyúk, Csürkecsillag, Fiascsillag, Fiastik, Kaptár, Kaptárhódja, Kaptárhugya, Kottafias, Tyúk a Csürkékkel, Vadgalambfót.

A kevély emberekre szokták mondani: “Azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot”.

A Pallas Nagy Lexikona szerint: csirkéstyúk, csibéstyúk. Saját népies hagyományunk szerint (Kálmány, Szeged népe III, 180) a Fiastyúkot Szent Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött.

Hetevény. A Fiastyúk csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve, melyet már Dugonics említ. A (régi) Tájszótár szerint a székelyeknél is megvan. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyúk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, többi hat pedig annak a csibéit képviseli.

Források: Bödők Zsigmond: Harmatlegelő Csaba György: Hazánk csillagos égboltja Kulin György: A távcső világa Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok Zsigmond Győző: Az erdélyi magyarság csillagnév használatáról a Pallas Nagy Lexikona, Dr.Csizmadia Szilárd csillagász.

Image Credit & Copyright: Vincze János