A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete a hónap utolsó vasárnapján ismét megvendégelte azokat a debrecenieket, akik a társadalom peremén egyensúlyozva élnek, néha talán szakadékba is esnek, de tíz ujjukkal valahogy kikaparják magukat.
Az egyesület közleménye
Ők azok, akik az út szélén ragadtak, esélyük sincs egy jobb, emberibb életre. A gondoskodás rájuk nem igazán terjed ki, az üres, semmitmondó –és valljuk meg őszintén,–álságos szlogenektől még egyetlen éhező magyar ember nem lakott jól. Az üres jelszavaktól még nem megy előre hazánk, nem lesz jobb életük azoknak a nem keveseknek, akik magukra maradtak. Írhatnánk, hogy kívül maradtak a szociális rendszeren, de akkor nem mondanánk igazat. Azért, mert olyan, hogy szociális háló, ebben az országban már régóta nincs. A szegény, nincstelen, segítségre szoruló magyar emberek páriaként élnek saját hazájukban. Olyan országban élünk, amelyből hiányzik a szolidaritás, a felebaráti szeretet, az együttérzés.
Sokszor elgondolkodunk a rengeteg nehéz sorsú embert látva, vajon hol is van ilyenkor a kereszténynek, családbarátnak mondott kormányunk, de hol vannak a város vezetői? Lehet, ha kevesebb közpénz jutna az “elit” magániskolára, több támogatást kaphatnának azok, akik támaszra szorulnak. Jó hallani, hogy “Magyarország megcsinálja”, de vajon, ettől karácsonykor, a szeretet ünnepén kisebbek lesznek az ingyen ételre váró sorok? Kevesebb jelmondat, több jóllakott ember szerintünk jobb lenne.
De nem siránkozunk, nem ez dolgunk, nem ez a “küldetésünk”, tesszük azt, amit a szívünk, saját értékrendünk követel. Olvassuk a kommenteket, “hálót adj, ne halat”, és hasonló bölcsességek. Ilyeneket mi is is tudunk. De ha ezt puffogtatnánk, akkor bizony egyetlen éhes honfitársunk sem lakna jól.
Ezért a hideg ellenére ma is vártuk vendégeinket, ahogy tesszük 2011-óta minden hónap utolsó vasárnapján. Az első vendégek már a kezdés előtt másfél órával megérkeztek. Az ételosztás végére mind a 150 adag töltött káposzta elfogyott. Bőségesen jutott mindenkinek kenyér, péksütemény. Ma ismét adtunk pizzát, és most először muffint is kapott minden vendég.
Nagy tisztelettel köszönjük minden támogatónknak a segítségét. Egy kedves debreceni család saját maga sütötte pizzát hozott, egyik debreceni pékség kenyeret adott, egy aranyos debreceni nyugdíjas hölgy szaloncukorral kedveskedett a gyermekeknek. A hajdúszováti pékség hajdúszoboszlói üzlete péksüteményt, kenyeret küldött. Igazán hálásak vagyunk érte. A hajdúböszörményi Kovács család sütötte a 150 darab muffint. Nem kis munka volt, a felnőttek, gyermekek köszönik szépen, nagyon finom volt.
Az egyesület tagjai legközelebb karácsony másnapján várják vendégeiket, Debrecenben, a Petőfi téren. Ez lesz a 15. együtt töltött karácsonyunk. Ha csak rövid időre is szeretnénk ünnepi hangulatot varázsolni, kedveskedni mindazoknak, akiknek a szeretet ünnepe is csak arról szól, tudnak-e valamit enni, jut-e kenyér az asztalra. A szegény családok gyermekei nem csillogó, villogó fát, drága ajándékokat szeretnének. Az ő kívánságuk földhöz ragadtabb: szeretnének legalább a Megváltó születésének ünnepén minden nap jóllakni. Ugye ez nem nagy kívánság a 21.században, Európa szívében.
A mi lehetőségeink korlátozottak. Karácsonykor is csak 150 vendéget tudunk fogadni, mert az anyagi lehetőségeink szűkösek.
Az elmúlt hónapokban sajnos előfordult, olyan sokan voltak az ebédre várók, hogy nem tudtunk mindenkinek meleg ételt adni. Szívfájdító volt mindezt megélni valamennyiünknek. Sajnos csoda nem történt az elmúlt időszakban, egyetlen tehetős debreceni vállalkozó sem keresett meg bennünket, hogy támogatni szeretné az egyesületet.
Segítség kérésünket csak a “kisemberek” hallották meg, az ők pár ezer forintos adományaiból, és az egyesület tagjainak a hozzájárulásából biztosítjuk vendégeinknek az ebédet.Egy fillér közpénz nincs a számlánkon. Nem is volt sohasem.
Sajnos nem vagyunk tehetős emberek, így továbbra is “csak” korlátozott számú vendégünknek tudunk ételt biztosítani. Kénytelenek vagyunk sorszámot osztani, így azoknak akik későn jönnek, nem biztos, hogy jut ebéd.Mindezt nehéz feldolgozni, de sajnos többre nem telik.A magunk erejéből mindent megteszünk karácsonykor, de szeretnénk, ha a debreceniek szíve megtelne melegséggel a szeretet ünnepén.
Tiszta szívvel fordulunk a város polgáraihoz támogassanak bennünket, hogy egyetlen éhes debreceni sem menjen haza legalább karácsonykor a Petőfi térről üres gyomorral. Higgyék el adni jobb, mint kapni. Szerintünk egy város erejét az mutatja meg igazán, miképpen bánik a társadalom peremére szorult embertársaival.
Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással:
>> Várjuk a debreceni lakosok adományait, elsősorban TARTÓS ÉLELMISZER-t –korlátlan mennyiségben—,gyümölcsöt, burgonyát, olajat, tisztítószereket;
>> Várunk édességet, süteményt, gyerekjátékokat;
>> Várjuk debreceni éttermek, pékségek, élelmiszerüzletek, felajánlásait, csatlakozását.
Igazán keresztényi szeretet önzetlenül adni, s nem várni érte semmit.
Egy jó és nemes ügyben kérjük a támogatásukat. Aki szeretne segíteni, támogatást adni, az alábbi telefonszámon jelezheti: mobil (a hét minden napján): +36 30 9841 963
Átutalással: Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma: Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802
A közleménybe kérjük beírni: ételosztás, 2024
További információk a +36 30 9841 963 mobilszámon kaphatók.
Megszívlelendőnek tartjuk Ferenc pápa által mondottakat:
“Kevesek bőségben lakomáznak, miközben túl sokaknak még az életben maradáshoz sincsen kenyerük.”
Hiszünk abban, hogy a kereszténynek mondott Magyarországon mind többen lesznek akik meghallják, megértik a pápa üzenetét, és a földi javak igazságosabb elosztását a társadalmi szolidaritás fontos elemének tartják.
– Tukoráné Kádár Ibolya, az egyesület vezetője –